A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

260 ZADOR TIBOR Diósgyőrt, ahol a mélypontot 1934. júniusában érte el, amikor a dolgozók létszáma már csak 3080-at, a tíz év előtti létszám egyharmadát tette ki. 81 De ennyi embert is csak úgy tudtak foglalkoztatni, hogy hetenként általá­ban 2, esetleg néha három műszakot teljesítettek. Diósgyőr 100 éves törté­nete során ez volt a legnehezebb időszak. A munkások és családjaik éhez­tek, nyomorogtak, senki sem gondolt mulatozásra, szórakozásra, hangverse­nyek hallgatására. Még Senger idejében a zenealap jövedelme annyira lecsökkent, hogy éveken át csak egy próbát fizettek. Ekkor Mohila javaslatára a zenészek felajánlották, hogy egy próbát díjazás nélkül teljesítenek, nehogy a zenekar teljesítő képessége csorbát szenvedjen. Mohila rövid működése alatt a zenekar a szokásos szórakoztató hang­versenyeket tartotta meg a gyári vendéglő kerthelyiségében. Néhány alka­lommal operettelőadásokon is közreműködtek. A jazz zene megjelenése Vasgyárban A 30-as évek elején a vasgyári szórakozni vágyó fiatalok kérésére, amit Lestyánszky Jenő gyárigazgató is támogatott, a zenekar vezetősége a zenekari tagokból külön tánczenekart állított össze. Ez az együttes a szombat esti táncokon, amelyeket a vendéglő nyári helyiségeiben rendez­12. kép. Mohila István karmester 1932—33

Next

/
Thumbnails
Contents