A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

260 ZADOR TIBOR Diósgyőrt, ahol a mélypontot 1934. júniusában érte el, amikor a dolgozók létszáma már csak 3080-at, a tíz év előtti létszám egyharmadát tette ki.

81 De ennyi embert is csak úgy tudtak foglalkoztatni, hogy hetenként általában 2, esetleg néha három műszakot teljesítettek. Diósgyőr 100 éves története során ez volt a legnehezebb időszak. A munkások és családjaik éheztek, nyomorogtak, senki sem gondolt mulatozásra, szórakozásra, hangversenyek hallgatására. Még Senger idejében a zenealap jövedelme annyira lecsökkent, hogy éveken át csak egy próbát fizettek. Ekkor Mohila javaslatára a zenészek felajánlották, hogy egy próbát díjazás nélkül teljesítenek, nehogy a zenekar teljesítő képessége csorbát szenvedjen. Mohila rövid működése alatt a zenekar a szokásos szórakoztató hangversenyeket tartotta meg a gyári vendéglő kerthelyiségében. Néhány alkalommal operettelőadásokon is közreműködtek. A jazz zene megjelenése Vasgyárban A 30-as évek elején a vasgyári szórakozni vágyó fiatalok kérésére, amit Lestyánszky Jenő gyárigazgató is támogatott, a zenekar vezetősége a zenekari tagokból külön tánczenekart állított össze. Ez az együttes a szombat esti táncokon, amelyeket a vendéglő nyári helyiségeiben rendez12. kép. Mohila István karmester 1932—33