A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig
258 ZÁDOR TIBOR ben az volt a legérdekesebb, hogy a moziügyeletes rendőrtiszt, aki az előadáson szolgálatban volt, nem vett észre semmit. A rendőrségi eljárással párhuzamosan a gyárfőnökség is eljárást indított ellene. Fegyelmit megelőző vizsgálatot rendeltek el és állásától is felfüggesztették. Szolgálati egyenruhájának viselésétől eltiltották és elrendelték, hogy állomáshelyéről engedély nélkül nem távozhat. 80 A kellemetlenkedések az eljárás alatt sem szűntek meg. A Jószerencse, a Tisztviselők Dalegylete és a perecesi Bányamécs dalkörök közös hangversenyt rendeztek. A műsor keretében Szegedi Sándor énekes Sengernek két szép dalát adta elő. Az estély rendezősége azonban gondoskodott arról, hogy a közönség ne szerezzen tudomást Senger szerzőségéről, pedig éppen a rendezőség tartozott volna a felfüggesztett karnagynak azzal, hogyha szerzeményeit, különösen két szép hazafias dalát előadják, ezt a közönség előtt ne hallgassák el. Bár mindkét eljárás felmentéssel végződött, azonban a meghurcolás igen rosszul esett Sengernek. Munkakedvét azonban nem törte meg, mert még éveken keresztül sok művet szerzett. A 20-as évek második felében egyre többet betegeskedett és hosszú hónapokat töltött Bükkszentkereszten. Nehezen tudott már erőre kapni. Élete vége felé közeledett, amikor a zenekart még egyszer elvitte Debrecenbe. A háború utáni két évtized alatt a vasgyári zenekar egyszer szerepelt idegenben, amikor 1928-ban a Debrecenben megtartott országos dalosversenyen vett részt. Tulajdonképpen a színjátszókat kísérték el, akik a debreceni Than Gyula: A mi falunk c. énekes és táncos népi daljátékot adták elő. A mű nyitányát és palotását Senger szerezte. Az ünnepélyes bevonuláshoz, valamint a többezer dalos Nagyerdőbe történő felvonulásához a vasgyári zenekar szolgáltatta a zenét. A Csokonai Színházban megtartott bemutató előadás előtt Senger: Ünnepi nyitányát játszották el. Jóformán ez volt az utolsó nagyobb szereplése Sengernek, amelyhez hatalmas siker fűződött. Tbc-s tüdőfertőzése 1929-ben kiújult, amelyhez súlyos fájdalmak is járultak. Hónapokat töltött Budapesten a János-kórházban. Ettől az időtől kezdve már alig foglalkozott a zenekarral, azonban még ekkor is komponálgatott. Ilyen körülmények között hosszú szenvedés után 1932. január 3-án 60 éves korában elhunyt. Senger munkásságának méltatása Neve a Diósgyőrvasgyárban eltöltött 21 éves karmesteri működése alatt fogalommá vált. Nemcsak Vasgyárban volt nagy tekintélye, de szerte az országban ismerték. Vasgyár, Miskolc és sok magyar város nem egyszer csodálattal adózott az osztrák származású, de magyarrá vált karnagy kiváló karmesteri talentumának. Helyi zenei esemény nem ment végbe az ő részvétele nélkül, útmutatásait minden esetben kikérték. Mint karmester Diósgyőr zenekultúráját, ezáltal a diósgyőri munkások zenei igényét jelentős magasra emelte. Az operák, színdarabok, hangversenyek, kamaraesték