A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 257 Olyan mű eljátszására vállalkozott, amelyik technikai és ritmikai igényessége miatt állandó műsorszáma világhírű hegedűművészeknek. Bemutatkozásáról a miskolci sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg: ,,. . . A nehéz hegedűversenyt — írta a Magyar Jövő — korát meghaladó érett felfogással, hatalmas technikával interpretálta. Játékában most még sok a modorosság, amit azonban komoly igyekezettel és kitartó tanulással leküzdhet. Tehetségének kellő kiművelésével a legnagyobb művészek sorába léphet. A közönség viharosan ünnepelte a kis Wurfel Kálmánt. . ."

7Í) Tanára meggyőződése szerint a kis Wurfel zenei tehetsége oly nagy volt, hogy pár év alatt megszerzi az akadémiai végzettséget — ha további tanulásának anyagi feltételeit biztosítani tudják. Ezért tanára és a zeneiskola igazgatója felkeresték Borsod megye alispánját és arra kérték, hogy a kis csodagyereket a vármegye vegye pártfogásába és képeztesse ki. Az alispán ígéretet tett arra, hogy keresni fogja azokat a módokat, amelyeknek révén Wurfel Kálmánt fel lehet majd nevelni a magyar zenekultúra és a vármegye dicsőségére. Még azt is megengedik neki, hogy művészi neveként a „Borsodi" nevet használhassa. A valóságban pedig mindössze iannyi történt, hogy az egyik borsodi nagybirtokos két hétre elvitte vidéki birtokára, ahol megengedte neki, hogy fejlődött. Mindössze három és fél évi zenetanulás után, 16 éves korában, 1921. május 7-én a zeneiskola hangversenyén mutatkozott be a közönségnek. Mozart híres A-dúr hegedűversenyét játszotta zenekari kísérettel, hegedűgyűjteményének egyik legértékesebb darabján, egy olasz mesterhegedűn gyakoroljon. Várszegi anyagiak hiánya miatt nem tudott hegedűművésszé kifejlődni. Sok lemondás és munka árán elvégezte a miskolci zeneiskola akadémiai tagozatát, azonban életét hosszú éveken át mint mozi és kávéházi zenész tengette. A hangosfilm megjelenése ezt a lehetőséget is megszüntette, akkor sikerült állást kapnia a vasgyárnál s tagja lett a zenekarnak. Diósgyőrvasgyár munkássága az első világháború után a zenei művelődés útján már odáig jutott el, hogy gyermekeik közül igen sokan gyakorlatilag is foglalkoztak zenével s a hangszeres zenét több százan elsajátították. Senger Gusztáv meghurcolása Említettük már, hogy a háború vége felé a filmelőadásokat egy kisebb zenekar kísérte. Ennek az együttesnek a vezetője, egyben zongoristája Senger volt, aki az 1923. június 16-i előadáson szokás szerint — amíg az egyik eljátszott mű után a következő kottát fellapozták — improvizált, s ekkor az Internacionálé dallamából is játszott néhány ütemet. Az a klikk, amelyik Sengert már régebben meneszteni szerette volna, gondoskodott arról, hogy az eset a rendőrség tudomására jusson, Feljelentették s a rendőrség a karnagy ellen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján politikai bűnügyben eljárást indított. Ebben az ügyÍ'Í