A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

238 ZÁDOR TIBOR A zenekari tagok, miskolci szereplései A zenekar ezekben az években több alkalommal kisegítette a miskolciakat. Szent-Gály Gyula, a miskolci zeneiskola igazgatója 1909-től évenként egy nagyzenekari hangversenyt rendezett, amelyen 1913-tól egy-egy Beethoven szimfóniát mutatott be. Ezekhez az alkalmakhoz a vasgyári zenekar segítségét mindig igénybe vette. Ezeken kívül még különösen templomi hangversenyeken szerepelt az együttes, így pl. 1913. október 5-én, amikor a Mindszenti templomban Szent-Gály Gyula: C-moll miséjét (Kyrie, Glória, Benedictus) orgonakísérettel adták elő. A zenekart a szerző vezénylte, orgonán Pazar István — a Miskolc—Diósgyőr-Vasgyári Kamarazene Egyesület létrehozója — játszott. A vasgyári zenekarban közreműködtek Bencze Rezső, Gobbi Jenő, Hoznék János, Marxner Ernő, Senger Gusztáv, Willinger Árpád vasgyári kamarazenészek és Rákos Arnold, a miskolci zeneiskola művésztanára.

55 * Mint érdekességet meg kell említenünk, hogy 1957-ben a vasgyári zenekarnak négy olyan működő tagja volt, akik még az első világháború előtt kerültek a zenekarba: Szepesi (Peck) János 1902-ben, id. Juza Ferenc 1908-ban, Fraknói (Filla) József 1910-ben és Csarba Gyula 1913-ban. Valamennyien hosszú évtizedeken át a zenekar erősségei voltak. A kötelességtudás és a művészet szolgálatában tanúsított magatartásukkal az igazi zenész típusának méltó képviselői, akik hosszú évtizedek áldozatos munkájával munkástársaik szeretetét és megbecsülését vívták ki maguknak. A zenei élet sorvadása az első világháború idején Az üstdobok hangját az ágyúk döreje váltqtta fel. Diósgyőrvasgyár műkedvelő életének, kulturális fejlődésének ezt a pompás és sokszínű virágzását az első világháború kitörése megszüntette. A vasgyári munkások nagy tömegét — köztük a műkedvelőket: dalosokat, színjátszókat, zenészeket — katonai szolgálatra hívták be, ami véget vetett a pezsgő kulturális tevékenységnek. Megszűntek a vasárnap délutáni ismeretterjesztő és szórakoztató műkedvelő előadások, amik részben a tehetségek kibontakozásának, részben pedig a diósgyőri munkásság művészeti téren való fejlődésének nagyszerű lehetőségét jelentették. 1919. nyaráig alig találkozunk kulturális és főképpen, zenei rendezvénnyel, ami a kulturális élet megdermedését, óriási méretű visszaesését jelenti. Az első hónapok ájult állapotát ugyan felocsúdás követte és megkísérelték az otthon maradtakat valamenynyire szórakoztatni. Ez a kísérlet állandó miskolci szereplésre késztette a zenekar tagjait, akiket kezdetben nem értek nagyobb arányú behívások. Palágyi Lajos, a miskolci Nemzeti Színház igazgatója 1914. novemberében arra kérte a gyárfőnökséget, engedje meg, hogy a vasgyári zenekar esténként a miskolci színházban játsszék. Kérését teljesítették és november 23-tól a jól szerve-