A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÖSGYŐRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 229 fő, a zene és a recitatívum harmóniájának megkövetelő]e. Biztos kézzel vezet és felfogását a zenekarban is érvényesíteni tudja."

37 Az 1903—1904-es évadra a győri színház szerződteti. A színigazgatók akkor már versengtek érte. 1904. nyarán Marosvásárhelyt akar letelepedni, elvállalja a helyi tűzoltózenekar vezetését és zenetanítással is foglalkozik. Ekkor veszi fel a Szabados művészi nevet, amit 1911-ig használt. A háromévi próbaidő letelte után azonban Senger újra visszamegy a győri színházhoz. Karmesteri hírnevét az operettek sorozatban ismétlődő sikeres előadásaival öregbítette. Bemutatta Verdi: Ernáni c. operáját, amely szintén nagy sikert aratott. Szilágyi Ödön színész szövegkönyvéhez, a Csalogányhoz operettzenét szerez. „A zene — írta a Győri Hírlap — meglepően gazdag, tartalmas, hangulatos, hangszerelése briliáns. Egy sereg gyönyörű szólómuzsikát, egy fényes indulót, ötletes karzenét és néhány kedves, egyúttal újszerű tánczenét hallottunk."

38 Pécsre 1907 végén kerül és 1909 nyaráig ottmarad. Itt két operát mutat be; Bizet: Carmen-jét és Thomas: Mignon-ját, A pécsi sajtó elragadtatással ír Szabados-Senger kitűnő munkájáról, amit az operák sikere érdekében végez. Pécsi tartózkodása idején tevékeny szerepet játszott a város zenei életének felvirágoztatásában. Letelepedésre gondolt, azonban ez a terve is meghiúsult, mert 1909. őszén már a miskolci színtársulatnál működik. A miskolci sajtót is meghódítja kivételes tudásával. Verő György: Szultán c. operettjének október 23-i bemutatójáról a Miskolci Napló ezt írja: „Szép és derék munkát végzett a dalmű bemutatásával és már eddig is olyan karmesternek bizonyult, aki nem sorolható a közönséges mesteremberek közé. Művészlélek. Van ízlése és helyes érzéke. A zenekart remekül vezeti."

39 A Koldusdiák és a Varázskeringő sikerei után a Hétfői Űjság a következőket írja róla: „Szabados karnagy zenei tudása, erős keze minden operettelőadásnál dominál s neki köszönhető tulajdonképpen az operettelőadások sikere. Ügy ;a magánénekes mint a kar és az orchester között fegyelem és összhang van, Vele kiváló erőt nyert a társulat. "

/i0 Senger, mint a többi városban, Miskolcon is szerepel szólószámokkal. Játékára felfigyeltek a vasgyári vonósnégyes tagjai s mikor 1911-ben a vasgyári zenekar karmestere elhunyt, mindent elkövettek, hogy Sengert rábírják a Diósgyőrvasgyárban való letelepedésre. Senger is megunta már az örökös vándorlást és amikor 1911. nyarán lejárt a színháznál a szerződése, azt nem újította meg, hanem a Vasgyárba költözött/'

1 Az első világháború előtti fejlődés csúcspontján Senger karnagyi működésével a vasgyári zenekar életében hatalmas virágzás bontakozott ki. Tevékenységének hatása a zenekaron túl egész Diósgyőrvasgyár zenei életére kiterjedt, mert elvállalta a Jószerencse énekkarának a vezetését, valamint tagja lett a vasgyári vonósnégyesnek. Ennek szerepléseiről a későbbiek során megemlékezünk.