A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

218 ZÁDOR TIBOR ki. Egy-két magyar motívumú indulón és Kéler nyitányain kívül magyar ,,Népdalegyveleg"-et csak az 1898. december 4-i előadás műsorában találhatunk. Ennek az a magyarázata, hogy miként a kiegyezés óta eltelt bárom évtized politikai és gazdasági téren nem volt elegendő a közel négy évszázados gyarmati helyzet felszámolására, ugyanúgy kulturális téren is elmaradott helyzetben voltunk. Ez a kaleidoszkópszerű tarkaság a századforduló utáni évtizedekre is rányomja bélyegét. Az ekkor előadott művek közt szerepel: Delibes: Bevezetés és keringő a Coppelia balettből, Maillart: A remete csengetyűje, Sidney: Gésák című operettjének nagy egyvelege, Kéler: Magyar hangversenynyitánya, Offenbach: Orpheus nyitány, Wagner: Bevezetés a Lohengrin c. dalműből, Kéler: Rákóczi nyitány, Bizet: Ábránd a Carmenbői, Gounod: Egyveleg a Faust c. dalműből, Suppé: Víg cimborák nyitány, Balfe: Cigánynő c. dalmű nyitánya, Adam: Ha én király volnék, Fahrbach: Magyar körtánc, Herold: Zampa nyitány, Huszka: Részletek a Bob hercegből, Wallace: Maritana nyitány, Doppler: Ilka nyitány, továbbá Alessandro: Stradella nyitány. A zeneműben előforduló hegedű- vagy gordonkaszólókat Havasi karmester maga játszotta el. A zenekarnak már ekkoriban jó felkészültségű zenészekből kellett állania, ha kis létszámmal ilyen igényes művek előadására vállalkozott. 2. kép. A vasgyári zenekar 1896-ban