A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

214 ZÁDOR TIBOR Rusticanat (Parasztbecsület), az Agnus Dei-t és a Himnuszt adta elő a zene­kar, az ünnepély végén a Rákóczi-indulót játszották. 11 A zenekart 1896-ban, amikor a kis létszámú együttes részben a helyi fiatalokkal, részben az idegenből jött zenészekel már megnövekedett, a vasgyári tűzoltó testületbe osztották be és mint ilyen egyenruhás alaku­lattá vált. A zenekart g^-ári, nemzeti, egyházi, iskolai ünnepélyek alkal­mával igénybe vették, így főképpen menetzenekari jellege domborodott ki. Emiatt sok indulót kellett megtanulniuk. A későbbi időkben az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a zenekar megalakulásának idejét 1896-tól kezdték számítani (amiben a milléneumi évforduló is közrejátszhatott), holott a zenekar már négy évvel korábban megvolt, sőt 1893-ban a vasgyár kötelékébe való beszervezése is megtör­tént. A zenekart közben veszteségek érték: egyesek eltávoztak, a fiatalokat katonai szolgálatra hívták be. Zenei tudásuk előnyükre szolgált s a katona­zenekarokhoz nyertek beosztást. A katonaságnál a zenészek iránt nagy kereslet mutatkozott, mert amíg eddig mindegyik közös ezrednek volt ze­nekara, addig a honvéd ezredek közül csak minden negyediknek jutott s csak most kezdték a honvéd ezredeknél is felállítani a zenekarokat. 12 A hangversenyek rendszeresítése A zenekar rohamos kifejlődését három tényező segítette elő: 1. hivatásos karmester szerződtetése, 2. a munkásétterem megépítése és 3. a vasárnapi ismeretterjesztő előadások havi 1—2 alkalommal való rendszeresítése. A karmester a kor színvonalának megfelelően képzett fiatal férfi, szívvel-lélekkel muzsikus, aki lelkiismereti kérdést csinál abból, hogy teen­dőit tökéletesen végezze el. A vasgyári dolgozók létszáma a XIX. század utolsó évtizedében roha­mosan emelkedett s 1895-ben már majdnem elérte az ötezret. A lakásépít­kezések szüneteltek és a dolgozók élelmezése súlyos gondot jelentett, ezért a gyár vezetősége a munkások számára 1000 személy befogadására alkal­mas éttermet készíttetett, ahol a gyár déli szünetében megebédelhettek. Ez a terem nagyságánál fogva alkalmassá vált arra, hogy benne nagyobb tömegek számára különböző rendezvényeket tarthassanak. Rövidesen szín­padot is építettek melléje s így a gyakori szereplésekre a zenekar is lehe­tőséget nyert. A zenekar fejlődését azonban legjobban a vasárnapi előadásokon való szereplés mozdította elő. Az előadások megszervezését politikai okok idéz­ték elő. A XIX. század végén hazánkban a megélénkülő szocialista mozga­lom mind a munkásosztály, mind a parasztság soraiban olyan eredményeket ért el, hogy a Bánffy-kormány csak a legnagyobb erőszakkal tudta uralmát fenntartani. A kormány arra törekedett, hogy a szocialista mozgalommal

Next

/
Thumbnails
Contents