A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

202 VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN A helyiipar fejlesztése E feladat sem kerülte el figyelmüket. 1904. augusztus 20—szeptember 11 között ipari kiállítást rendeztek, amelyen a városi kisiparosok, jónevű mesterek vettek részt. A seregszemle jó alkalmat adott az iparosok közötti versenyre és a közönség ízlését is fejlesztette. A rendezők iparművészeti kiállításnak nevezték, de mai szóval inkább lakásművészeti kiállításról beszélhetnénk.

95 ,,Az iparművészeti kiállítás a maga nem is remélt fényes erkölcsi sikerével a lefolyt esztendőnek kulturális eredményekben leggazdagabb eseményét képezi. Az iparművészeti kiállítás hatása, hogy a közönség tetemes része, amely még az iparművészet fogalma iránt is tájékozatlan volt, érdeklődött. A kiállítás tárgyaiból bő tapasztalatot meríthetett, miszerint ugyanazzal az anyagi áldozattal lakását ízléses tárgyakkal rendezheti be. Az iparművészeti kiállítás alkalmából a kereskedelemügyi miniszter érmét Fekete Bertalan miskolci lakatosmester nyerte." A közintézmények létrehozásáért Az Egyesület alapításától kezdve állandó épület és helyiség gondokkal küzdött, céljai megvalósításához ezek nem álltak rendelkezésére. A Múzeumi Bizottság jelentése:

96 Az egyes tárak rohamos gyarapodása ma már teljesen betöltötte a rendelkezésre álló termeket, úgy hogy a legközelebbi jövő szaporulatait már raktárszerűen sem lehet elhelyezni. Ennek az égetően sürgős kérdését bizottságunk napirenden tartja s elnökségünk már tárgyalt is a főfelügyelőség kiküldött tagjával, s megállapította az épület bővítésének tervét. Erre vonatkozó kérvényünk Miskolc város tanácsa előtt van, hisszük, hogy gondoskodó jóindulata az állam segedelmével megfelelő hajlékhoz fogja juttatni múzeumunkat. „Évek óta panaszkodunk jelentéseinkben, hogy a múzeum mostani helysége szűk,

97 s a nagy anyagi áldozatok árán és nagy fáradsággal összegyűjtött múzeumi anyag nagyrészét beraktározva kell tartani. Így szorong nedves szobában a könyvtár, melyet rendezni és használni nem lehet, sőt a hely annyira kevés, hogy a gyarapodást is alig lehet egymásra halmozva összezsúfolni." „Pedig a könyvtár és levéltár 6500, a régiségtár 13 000. a néprajzitár 1500, képtár 90, és természetrajzi tár 6500 darabjával meglehetős értéket képvisel." E közkincs a felépítendő múzeumi épület megnyitásáig biztos és száraz helyet követel. Ezt az ügyet elodázni csak a gyűjtemények épsége árán lehet.

97 ,,A kultúrpalota ügyének megoldása legsürgősebb, hiszen állandó helyiség nélkül folytonos zavarokkal kell küzdeni. Nincsenek irodáink, nincsenek helyiségeink, szabadiskoláink, zene és más előadásaink részére." „Immár 6 esztendeje adta ki a királyi kormány, a kultúrházak létesítéséről szóló rendeletét. Ez alatt a 6 év alatt egész jelentéktelen városokban is megépültek a kultúrpaloták, csak nálunk nem tud ez a kérdés dűlőre jutni."