A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó folyóiratának második kötete 1878

Herman OTTÓ FOLYÓIRATÁNAK MÁSODIK KÖTETE 19 júniusi számát, melyben M. Dubois (akivel különben semmiféle összeköttetésben nem állok) teljes fordításban közli az Entomolog. Nachrichten-ben minap megjelent czikkemet a hemipterák gyűjtéséről és preparálásáról. A fordítás előtt a fordító néhány sorban kifejti, hogy miért tartotta érdemesnek czikkemet egész terjedelmében lefordítani és végre ezeket írja: ce travail émane de la plume d'un des meilleurs hémiptérister le rÁllemagne. Nesze magyar! — Bizony igaza volt önnek, midőn azt írta, hogy a kisebb nemzetek írói a külföldi irodalmakban bajosan tarthatják fenn nemzeti individualitásukat s mihamar oda soroztainak egyik-másik nagyobb nemzet írói közé. Igaza volt! És minő satyra, engemet épen németnek néznek. Ez dupla malheur! Mióta rajtam ez az eset megesett, kétszeres örömmel vagyok kész felszólításának megfelelni. Csak kérem majd alkalmilag az illető franczia folyóirat valamelyik füzetét, melyből az Írandó szemle terjedelmét, beosztását, szellemét stb. megítélhessem és magamat minderről kellőleg tájékozhassam. Legjobb lesz talán azt a májusi füzetet hozzám küldeni, melyben bennünket németnek néznek, és melynek egyes hibás adatait talán majd helyreigazíthatni fogom. — M. Dubrueil és Önnek rendelkezésére áll üdvözlő híve"

31 A külföld rezonál, a szakemberek számontartják, hogy új folyóirat született, melyet ha tetszik, ha nem, el kell olvasni. Nemcsak a magyar zoológusok dolgozatai miatt, akik akkor már tekintélyt szereztek maguknak a tudományágban, érdeklődési körük, kutatási területük annyira kitágult, hogy bármelyik pillanatban mondhattak olyan újat, ami elhatározó lehet a rendszerek felépítésében. Még azt a rengeteg munkát is bírták, ami kellett, hogy felzárkózzanak az európai tudományhoz. Mert bírniok kellett a világban már használatos rendszereket, dolgozni velük, ugyanakkor megteremteni a saját, magyar nomenklatúrát és szaknyelvet. Hanem a külföldi szerzők miatt is, akik publikáltak a Természetrajzi Füzetekben. S a cserepartnerek, az érdeklődők egyre gyűlnek és igénylik a hirtelen híressé lett folyóiratot. „Tegnap kaptam Reutter finn hemipterológus levelét — írja Horváth Géza — melyben a többi között arról is tudakozódik, hogyan kaphatná meg a Természetrajzi Füzeteket? Nagyon óhajtaná minél előbb megszerezni és cserébe ajánlja „Hemiptera Gymnocerata Europae" czímű munkáját. Igen kérem ennélfogva az eddig megjelent füzeteket az illetőnek megküldeni. Egyúttal arról is kérdezősködnék, hogy vájjon nem lenne-e hajlandó a szerkesztőség a Societas pro Fauna és Flóra Fennica nevű társulattal csereviszonyba lépni? Ha tehát ön a csereviszonyt elfogadja, a Reuternek szánt példánnyal együtt küldhetné majd a cserepéldányt is. Ha ideje engedné, még két helyre kérném a Füzeteket megküldeni. Az egyik Dr. Aug. Puton a Remiremont (Vosges). — A másik Jeitte-