A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

188 VARGANÉ ZALÁN IRÉN Zeneművészet. A Felvidéki Zeneszövetség Eddig már két alkalommal került Miskolc az Egyesület munkássága révén az országos figyelem érdeklődéskörébe. Először, amikor a Közművelődési Egyesületek Szövetségének gondolatáért szállt síkra, másodszor a Felvidéki Vándorkiállítások kapcsán, a zeneművészet ápolása, fejlesztése volt a harmadik nagy vonulat. Erre a művészeti ágra is érvényes az, amit Balogh Bertalan a képzőművészetről írt: ,, a művészetek részére a közönséget nem teremteni, hanem nevelni kell". Zeneoktatással, olcsó hangversenyek tartásával, műsorismertetésekkel. Az Egyesület átalakulása előtt Klima Mihály Zeneakadémiája Széchenyi u. 57. sz. alatt szolgálta a város zeneigényét. Az itt tanító tanárok segítségével rendeztek hangversenyt, amely, ha anyagilag nem is, de erkölcsi tekintetben kiválóan sikerült. Az Egyesület célkitűzései is nehezen valósultak meg. Kezdetben tartózkodni kellett a házi estélyek és koncertek rendezésétől, miután a közönségben ezek látogatására a szűk anyagi körülmények folytán semmi hajlandóság nem mutatkozott,

58 így kezdődött. . . De a közönség érdeklődése csak akkor lesz nagyobb, ha nevelik, szoktatják. Ehhez nyújtott segítséget a Zeneiskola, amelynek élete, munkája az Egyesülettel összekapcsolódott. 1901. február 9-én a polgármester értekezletet tart. Soltész Nagy Kálmán polgármester, Bizony Ákos ügyvéd és Mikuleczky István javaslatot nyújt be a városi képviselőtestülethez. A város fejlődik, fejlődnie kell művészeti téren is.

50 A közgyűlés 1901. március 5-én elhatározta zeneiskola létesítését. A város közönsége

60 az iskola céljának és pontos hivatásának teljes tudatával engedélyezte az iskola fenntartását biztosító eszközöket. 1901. június 20-án a városi testületi közgyűlés

61 megválasztja a zenedei bizottság tagjait: Zelenka Pál, Porcs János, Hídvégi Benő, Kozma Elek, Gencsi Soma, Ruttkay Menyhért, dr. Ferbstein József, a miskolci lakosok sorából Miskolczi Pált, Pollák Lajost, Tóth Ferencet. Az első alelnöke Porcs János 1908-ig, azután Gálffy Ignác. Első igazgatója az országosan ismert Lányi Ernő, majd Szent-Gály Gyula, Később Koller Ferenc. A zeneiskola tanárai kitűnő képzettségű muzsikusok voltak. Lányiné Zofahl Júlia, Csánki Kornélia, Grosz Ernő, Loschdorfer Nándor, Recht Sándor, Rákos Arnold, Haydú István, a kitűnő csellista. Már az első évben a növendékek száma elérte a 121-et. Az egyik legbiztosabb pillére a zeneművészetnek tehát kiépült. A másik az 1874-ben alakult magymúltú Daláregylet volt, a harmadik a 65. gyalogezred zenekara és ezeket fogta össze, szervezte egységes erővé az Egyesület. 1902. május 22-i közgyűlésen bírálat érte a Zenei Szakosztályt, hogy eddig semmi életjelt sem adott magáról, „ezért a Zenészeti Szakosztály több koncert és estély megtartását vette programjába". 1903—4-ben már erőteljesebben érződik ennek jótékony hatása. Matinék, házi estélyek váltják egymást. Egy évadban 21 alkalommal olvashatunk a felolvasásokkal egybekötött vagy önálló zenei előadásokról.