A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig
A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET 175 mellett fejthetik ki munkájukat. Jogosan mondhatjuk — írta — a vezető szerep a társadalmi tevékenységé, míg az államhatalom csupán a támogatás szerepét tölti be. 14 Az egyesület virágzása a tagok létszámától is függött. Célul tűzték ki a taglétszám növelését. 15 Az egyesület tagjainak száma ezekben az években ezren felüli. Nagy célok, szép szándékok feszülnek az Egyesület vezetőiben. Él bennük és erős a remény, hogy a BMK és ME még a belátható jövőben a tagtársak és Borsod megye közönségének támogatásával nemcsak az ország felső részében, hanem hazánk valamennyi közművelődési egyesülete között az elsőséget fogja jelenteni. 16 A célkitűzés merész volt — nagy bátorságra valló — hiszen a taglétszám emelkedése, a népszerűség és a látható eredmények mellett is állandó helyiség hiány, pénzügyi gondok veszélyeztették a szép elképzeléseket. Hiába vezettek még oly gondos számadást és ellenőrzést, hiába voltak garasoskodásig takarékosak, az állami, megyei és városi előirányzott segélyek nem folytak be mindig és a felügyelő bizottságnak sokszor kellett kérni a T. Választmányt, „hogy tekintettel a felmerült költségekre, a bevételt több rigorozitással állapítsa meg". 17 A Magyar Közművelődési Egyesületek Szövetségéért Az Egyesület 1905. évi június 25-i közgyűlésén Balogh Bertalan főtitkár jelentette: az ötletszerű tevékenységek ideje lejárt. Egyesületünknek egy gondosan elkészített program alapján kell működnie. Már akkor megérlelődtek benne azok a gondolatok, amelyeket egyrészt FMKE 1906. augusztus 28-án Csorbatón tartott közgyűlésén adott elő, 18 másrészt a Magyar Nemzeti Közművelődés címen megírt munkájában fejtett ki. 19 Minden alapunk és jogunk megvan azt feltételezni, hogy az országosan is felállított Országos Közművelődési Tanács megalakulásának gondolata Miskolcról indult el. A csorbatói közgyűlésen értékelte a közművelődési egyesületek tevékenységét és megállapította, hogy az összes magyar közművelődési egyesületek túlnyomó részének működése hiányos, elért eredményei a rájuk fordított idővel és munkával nem állának arányban. A közművelődési egyesületek erkölcsi mérlegében tapasztaltaknak két okát látta: Az egyik: az anyagi eszközök elégtelensége, a másik: a tervszerűség, az egyöntetű eljárás hiánya, mely az elszórtan elért eredményeket is sporadikus jelentőségűvé,s így a nagyközre majdnem értéktelenné teszi. Szerinte a Magyar Közművelődési Egyesületeknek e két körülményre kell minden figyelmüket fordítanunk, mert az ok megszüntetésével meg fog magától szűnni az okozat. Módokat kell keresniök, hogy megvalósítandó céljaikhoz elegendő jövedelemmel rendelkezzenek, és arra kell törekedniök, hogy működésükben bizonyos határig é s a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett az ország területén egyöntetű eljárást és ugyanazt az irányt kövessék. Legelső és legfontosabb követelmény: megértetni a közönséggel, hogy pénz nélkül kultúrát teremteni nem lehet.
