A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor: A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon

44 KÉMENCZEI TIBOR JEGYZETEK [1] Paulik, J., Sbornik Ceskoslovenské Spolecnosti Arch., Brno, 2 (1962) 136—139. [2] Az erre vonatkozó vélemények összefoglalása: Kemenczei T., Adta Arch. Hung. 19 (1967) 231—2,32.; Kalicz N., Heves megye műemlékei I. (Bp. 1969) 33. [3] Paulik, J., Sbornik... 2 (1962) 136—139. [4] Észak-Magyarországon a késő bronzkori és 'kora vaskori edényművesség számos közös díszítőelemet használt, így a csak néhány cserepet szolgáltató lelőhelyről nem lőhet megállapítani, hogy melyik korból származik. A késő bronzkori pilinyi kultúra nagy leletegyűtteseiből általában hiányzik a vízszintesen árkolt, síkozott és turbántekercses díszítés. Ezért az ilyen díszítésű cserepeiket tartalmazó leleteket a Kyjatice kultúra emlékanyagába soroltuk, azzal a fenntartással, hogy egyesek közülük származhatnak a két kultúra átmeneti időszakából is. Jellegtelen, általános késő bronzkori — kora vaskori típusú leleteket (pl: árkolt urnavállrész, ujjbenyomásos díszítésű csupordarab, bütyökdíszítésű töredék stb.) nem vettünk fel a Kyjatice kultúra hagyatéka közé. [5] Kőszegi F., Acta Arch. Hung. 12 (1960) LXXIX. t. 4—13. [6] U. o. 140., 1. kép 6—7. [7] ü. o. LXXIX. t. 14, LXXX. t. 1—10. [8] Patay P., Arch. Ért. 84 (1957) 85. [9] Patay P., Arch. Ért. 81 (1954) 74.; Aroh. Ért. 83 (1956) 96. [10] Kemenczei T., Acta Arch. Hung. 19 (1967) 229—305. [11] Kalicz N., Heves megye műemlékei I. (Bp. 1969) 33. [12] U. o. [13] Szabó J., Ardh. Ért. 88 (1961) 286.; Kemenczei T., Arch. Ért. 91 (1964) 253. [14] Szabó J., Arch. Ért. 86 (1959) 202. [15] Vértes L., Föl. Arch. 8 (1956) 5.; A többi barlang kutatástörténetére vonatkozó irodalom megtalálható: Vértes L., Az őskőkor és átmeneti kőkor emlékei Magyarországon (Bp. 1965); Korek J.—Patay P„ A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Rég. Füz. II '2 1958. [16] Párducz M., Arch. Ért. 90 (1963) 229.; Arch. Ért. 92 (1965) 231. [17] Patek E., Arch. Ért. 91 (1964) 254. [181 A leletek közlésének engedélyezését ezúton is köszönöm Korek Józsefnek. [19] Borsod—miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1901. évi Évkönyve. 31—34. [20] U. o. [21] Récsey V., Aroh. Ért. 10 (1890) 62—66.; Hamvéi J., A bronzkor Magyarhonban (Bp. 1892) CXLI. t. [22] Eisner, J., Slovensko v Praveku (Bratislava 1933) XLVIII. t. 7—8, XLIX. t. 1—5. [23] Kemenczei T., Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5 (1965) XII. t. [24] Kemenczey T., Arch. Ért. 93 (1966) 88—89., 17—18. kép. [25] Kemenczei T., Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6 (1966) 96—97., XI. t; Párducz M., Arch. Ért. 86 (1959) 206. [26] Dobosy L., Herman Ottó Múzeum Közleményei 8 (1969) 20—24. A leletanyag az ózdi helytörténeti gyűjteményben van. 127] Tompa F., Arch. Hung. 5—6 (1929) 21. [28] Leszih A., Fol. Arch. 1—2 (1939) 79.. 6. kép. 129] A barlang kutatástörténetének összefoglalása: Korek J-—Patay P., Rég. Füz. II'2 (1958) 19—21. T30] Tompa F., BRGK 24—25 (1934—35) LI. t. [31] Paulik J., Sbornik ... 2 (1962) 137. [32] Mozsoliqs A., Arch. Ért. 83 (1956) 84. [33] Kemenczei T., Acta Arch. Hung. 19 (1967) 304. [34] Paulik, J., Sbornik ... 2 (1962) 138—139. 135] Uhlar. V., Studijné Zvesti AUSAV 4 (1961) 177—178.