A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor: A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon

A KYJATICE KULTÚRA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON 43 Az igen szoros kapcsolatok, részben azonos etnikum ellenére sem tekinthetjük a Kyjatice kultúrát a szlovákiai lausitzi kultúra egyik csoportjának. A Kyjatice kultúra emlékanyaga jellegzetesen egyéni vonásokat mutat, amelyekben a lausitzi elemek csak az egyik, még ha Délkelet-Szlovákiában a legerősebb összetevőt is jelentik a pilinyi és a dunántúli urnamezős eredetű népcsoportok jelenléte mellett. E három etnikum összeötvöződése után kibontakozott anyagi műveltség önállósága kétségtelen a szomszédos népcsoportok mellett. A Kyjatice kultúra kialakulása a Hallstatt A-periódus elején indult meg. Fejlődésát a Hallstatt A- és B-korszakokból származó leleteken követhetjük nyomon. Területének déli határán, a Mátra és a Bükk alján a Hallstatt B-fokozat közepén új népcsoport jelent meg, a Patek Erzsébet által mezőcsáti csoportnak nevezett prészkíta népesség [158]. Ez a Mátra hegységben, a Tarna-patak völgyébe is előrehatolt. A hegyvidék nagy részén azonban a Kyjatice kultúra lakossága zavartalanul tovább folytatta életét. Ezt a barlangi leletek biztosan a Hallstatt B-periódus végére, Hallstatt C elejére keltezhető bronztárgyai bizonyítják, de valószínű, hogy a földvárak egy része is lakott volt. így a Bükkszentlászló—Nagysáncról Hallstatt B-j korú raktárleletek kerültek elő. A Kyjatice kultúra népe tehát, noha déli területének egy részét a Hallstatt B-periódus folyamán elvesztette, önállóságát egészen a szkíták megjelenéséig megtartotta. KEMENCZEI TIBOR