A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor – K. VÉGH Katalin: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai 1968-ban

, J±12 KEMENOZEI—K. VEGH Bocs (miskolci j.) A Hernádnémeti—Bocs vasútállomással szemben épülő sörgyár földmunkálatai, talajgyalulás közben újkőkori edénytöredékeket találtak. Három helyen a kb. 30—40 cm-es földréteg eltávolítása után az altalajban gödrök körvonala rajzolódott ki. Ezeket kibontottuk. Ugyancsak újkőkori, az alföldi vonaldíszes edények kultúrájába tartozó cserepeket tartalmaztak. Az egyikben nagy méretű kőbalta is volt. Boldogkőváralja (abaújszántói j.) Az Erdésztelepen földmunkák során Tóth Ödön egy címeres és 1529-es év. számmal ellátott ezüstgyűrűt talált. Gelej (mezőcsáti j.) 1968-ban befejeződtek a Kanális-dűlőben négy éven át tartó ásatások, öszszesen 280 sírt tártunk fel. Két nép temetője volt itt. Százötven sír a középső bronzkori füzesabonyi kultúra népének emléke, míg 130 a késő bronzkori pilinyi kultúra korából maradt ránk. A középső bronzkori népcsoport halottait zsugorított, oldalt fekvő helyzetben temette el. A sírgödörbe edényeket helyeztek, s néhányszor a halott mellé adták annak 'bronzékszereit is. A késő bronzkori temetkezések urnasírok voltak. Az urnákat általában peremmel lefelé fordított tál fedte, mellettük néhány kisebb edény volt. A hamvakat többnyire az urnák tartalmazták, néhány esetben azonban csak melléjük voltak szórva. Mindkét népcsoport temetőjét szinte teljes egészében feltártuk. Az 1930-as években homokbányászáskor előkerült néhány sír anyaga is megvan a miskolci múzeumban. Ez lehetőséget fog adni arra, hogy a leletanyag és temetőtérkép részletes elemzése alapján fontos adatokat nyerjünk a temetőket hátrahagyó népcsoportok történetére, társadalmára vonatkozólag. Hejce (abaújszántói j.) A Káposztáskertnek nevezett szántóföldön a szántás római kori cserepeket hozott a felszínre. Ezeket Gecsey Árpád agronómus gyűjtötte össze és adta át a múzeumnak. Hejőszalonta (mezőcsáti j.) A mezőcsáti út keleti oldalán, attól kb. 100 méterre levő elhagyott homokbánya falában késő bronzkori, a pilinyi kultúrába tartozó település nyomai mutatkoznak. Köröm (miskolci j.) Köröm és Girincs közt, a 15,4 km-kőnél, az úttól mintegy 50 m-re egy kiemelkedő domb oldalában homokbánya van, amelynek falában több gödör foltja látszik. Ezekben kora vaskori, a Gáva kultúrába tartozó cserepek voltak. Mezőkeresztes—Csincsetanya (mezőkövesdi j.) A Lengyel-tanya melletti homokbányában késő bronzkori, a pilinyi kultúra