A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

DANKÓ Imre: Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához

402 DANKÖ IMRE Márk, Málca, Nézpest, Petrik, Szakok és a két Ráska határában állt, ideértve a Nagyerdőt is mintegy 40 000 hold kiterjedésben a Laborc, Dúsa, Alsó-Ondava és a Latorca folyók között. Akk. VIII. 128. és XXV. 56. SÁROSKA, sárospataki vízállás, halászóhely. 1784. Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 1728. Vö.: Gulyás—Kántor: Sárospatak: 140. SAROSPOTOK, Sárospatak, közelebbről ismeretlen vízfolyás. Egyes kutatók, pl. Jerney Zemplénben keresik. 1277. Ortvay II. 192. Vö.: Akk. IV. 207. SÁROSTÓ, zalkodi vízállás. RMA. Dankó. 56—73. SÁROSTÓHÁT, kistárkányi helynév. 1815. évi adata: SU. ÁL. Loc. 256. N. 681. Vö.: Akk. XXII. 221. SÁR TÓ, sárospataki vízállás, kis mocsár. 1784. évi adata: Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 1728. SÁSTÓ, Sás tó, Szőlőskén sekély vízállás. 1608. évi adata: Akk. XXI. 242. SEBUS, Sebur, Sebesér, Sebes ér, Bisztra patak. A Bodrog vízkörnyékén volt patak, amit V. István ifjabb király eladományozott. 1262. Ortvay II. 207. Vö.: Akk. IV. 207. Valter Ilona Sebes érnek olvassa és Viss környékére helyezi. Neve a környéken több helyen előfordul: Zalkod: RMA- Dankó. 56—73., Sárospatak: Gulyás—Kántor: Sárospatak. 34. és Végardó. Akk. XXI. 281. Itt vele kapcsolatos helynév: Sebes ér ugrója. SEGES ÉR, vajdácskái vízfolyás. Ébner 75. SEGGENÜLLÖ, szákostanya az Ó-Bodrogban Sáránál. Ébner 12. SEMMI ZUG, tó a bodrogolaszi határban. Ismert halászóvíz. Nyr. 1873. SETETUS MOCSÁR, Setétes mocsár?, vizenyős terület Deregnyő határában. Rákászóhely. 1435. évi adata: Akk. X. 202. SETÉTÉR, sárospataki vízfolyás. Gulyás—Kántor: Sárospatak. 140. SIMONGÁBOR, a Karcsa folyó része Pacin és Karcsa között. RMA. Bakó. 55—36. SINGÉRES, vízállás. Agárd község határának térképe, 1871. SYNKAPATACHA, Synkpatacha, rivulus, közelebbről meg nem határozott helyen Zemplén megyében. Valószínű, hogy vízterületünkhöz tartozik. 1298. Ortvay II. 239. Vö.: Akk. IV. 207. SOLYMOSTÓ, nagytárkányi vízállás, jeles halászóvíz. SU. ÁL. Fasc. Jur. 21. N. 67. ,,... meg halázták hatalmasul. . . Nagj Tarkany Casteli mellett való halas tavat, mely Sulimos tónak hyvatik." Vö.: Akk. XIX. 321. SOUSPOTOK, Sowspathak, Geuspatak, Sóspatak vagy Győspatak Leszna és Csemernye környékén, a Laborc mellékvize. Ortvay után Akk. IV. 207. SÓSTÓ, tokaji vízállás, halászóhely. Nyr. 1883. SÓSTÓ, végardói vízállás, halászóhely. Akk. VIII. 34. Vö.: Gulyás—Kántor: Sárospatak. 232. SÓSTÓ, sárospataki vízállás. Gulyás—Kántorr Sárospatak. 140. SÓSTÓ, leleszi vízállás, jó halászóvíz. Lelesz mezővárosa határának rendezés utáni térképe, 1865. SÓVÁRI ERE, sárospataki vízfolyás. Gulyás—Kántor: Sárospatak. 140. SÖTÉT ÉR, sárospataki vízfolyás. 1784. évi adata: Sp. Tud. Gyűjt. Lvt. U/44. 1728. SÖVÉNY ÉR, vízfolyás Sárospatak és Vajdácska határán. 1795. évi adata: SU. ÁL. Fasc. Jur. 102. No. 24.