A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

DANKÓ Imre: Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához

Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához Több évvel ezelőtt, hosszú időn át foglalkoztam a Bodrogköz települési viszonyaival, népi építkezésével és a Bodrog, valamint a bodrogközi kisvizek halászatával. Kutatásaim eredményeinek egy igen kis részét a Herman Ottó Múzeum IV. Évkönyvében adtam közre [1]. Dolgozatom a bodrogközi Hosszúrét településével foglalkozott. Bemutatta, hogy a Bodrogköz középső része, a mély fekvésű, teknőhöz hasonlítható Hosszúrét csak a legutóbbi időkben vált alkalmassá településre, mert egészen századunk húszas évéig nedves, mocsaras terület volt. Dolgozatomat szerencsésen egészítette ki az évkönyvben írásomat közvetlenül megelőző Valter Ilona-féle tanulmány. Ez régészeti adatok alapján foglalkozott a Bodrogköz honfoglaláskori településtörténetével [2]. Az összefoglaló jellegű dolgozat éppen a terület vizes volta miatt csak a peremterületekkel, az alacsonyan kiemelkedő hátságokkal, a településre régtől fogva alkalmas helyekkel foglalkozott. Régészeti vonatkozásban vizsgálta azokat a telepeket, telephelyeket, amelyekről előzőleg más szempontból Ébner (Gönyey) Sándor értekezett [3]. Mindketten az adatok tömegét tanulmányozták át, amelyek megvilágításában nyilvánvalóvá vált, hogy a Bodrogköz esetében, bármily jellegű is legyen a kutatás, a vízrajzi helyzet a lényeges. Mind a múltban, mind a jelenben is a víz határozza meg a bodrogközi települést, s ezért meg akarván ismerni ennek a rendkívül érdekes területnek a régi és újabb történetét, népéletét, elsőrenden a vízrajzot kell tanulmányozni. Körülbelül a századfordulóig a bodrogközi falvak és egyéb telepek népének főfoglalkozása a halászat volt. A hal és más vízi élőlények, például a csík, a teknősbéka, a különböző madarak stb. népélelmezési jelentőséggel bírtak, sőt távolabbi vidékekkel is kereskedtek velük. Ennek felismerése vezetett arra, hogy a Bodrog és a bodrogközi kisvizek halászatát minél alaposabban megismerjem és monografikus igénnyel feldolgozzam. Elsőnek a vízrajzi viszonyokkal kellett megismerkednem. Ez részben terepbejárások, részben az irodalom, illetve a levéltári anyag tanulmányozása útján történt. Kutatásaim során igen sok adatot ismertem meg. Az alábbiakban ezeket adom közre. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a halászattal foglalkozók, hanem a településsel és a népélet egyéb területeit vizsgálók is hasznát veszik. Mielőtt azonban az adatok ismertetésére térnék, hálával kell emlékeznem Gönyey Sándorra, atyai barátomra, aki számos térkép-fotókópia rendelkezésemre bocsátásával segítségemre volt. Adattáramban abc-sorrendben ismertetem a bodrogközi és közvetlen környékéhez tartozó területek vízrajzi elnevezéseit, helyeit. A nevekhez, ahol ez lehetséges és szükséges, rövid magyarázatot is fűzök. Lehetetlen, hogy néhány nem vízrajzi elnevezés is ne szerepeljen az adatok között, mégpedig azért, mert