A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor: A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon

34 KEMENCZEI TIBOR ben feltárt és a Hallstatt A:> korszakba tartozó urna alátámasztja ezt a véleményt. Ez az urnatípus azonban már a Hallstatt A-fokozat első felében is ismert volt. A diósgyőr-vasgyári urnatöredék erre a korszakra keltezhető, s akkor kezdődött meg a szajlai temető használata is, amelyben jól nyomon követhető a pilinyi típusú urnáktól a Kyjatice urnaformáig vezető formafejlődés. Ebben a korban népesültek be a bükki barlangok is, amelyeknek többségében előkerültek ennek az urnatípusnak töredékei. J. Paulik a Kemenny Moston és Nova ves nad Zitavoun előkerült leleteket, amelyek Kyjatice típusú urnákat is tartalmaztak, a Hallstatt C-periódus elejére keltezte [63]. A szajlai temetőben olyan urna is előkerült, amelynek megfelelőit az Észak-Alföld középső részén, a Mátra-alján prészkíta sírokban találták meg. Mindez kétségtelenül bizonyítja, hogy a Kyjatice kultúra lakossága a Mátra-alján a prészkíta, a Felvidék hegyei közt pedig a szkíta népcsoportok megjelenését is megérte. 3. Egyenes peremű, rövid nyakú urna. Árkolt vállán két fül van (Zagyvapálfalva, I. t. 3—4). A pilinyi kultúra hasonló, kétfülű urnatípusának fiatalabb változata [64]. 4. Az egyenes peremű, kétfülű urna (Sály: I. t. 8, Ózd: XVIII. t 5) a Középső-Duna-medencei és Kárpát-medencei halomsíros kultúra kerámiaművességének egyik legkedveltebb urnaformája volt. A késő bronzkori, a halomsíros kultúrát követő népcsoportok továbbra is készítették ezt az urnatípust, így Észak-Magyarországon a pilinyi kultúra népe is [65]. Ezért helyi eredetűnek tekintjük a Kyjatice kultúra emlékanyagában. 5. Kettős csonka kúp alakú urna (Miskolc-Fűtőház: XIX t. 3, Ózd: XV. t. 1—2). A Kárpát-medencében ez az urnaforma először a délnyugat-szlovákiai korai Caka kultúra leletei között fordul elő a Reinecke BC—BD periódusok átmeneti idejéből [66]. Előkerült a Reinecke BD-korú Caka kultúra emlékanyagából is, de ugyanebbe a periódusba tartoznak az első lausitzi darabok is Szlovákiában [67]. A Dunától nyugatra fekvő urnamezős kultúra területére csak a Hallstatt A-periódusba kerültek [68]. Észak-Magyarországról a legkorábbi példány a benczúrfalvi Majorhegyen levő erődített településen került a napvilágra [69]. Itt először a pilinyi kultúra népe települt le, majd a Kyjatice kultúra idején is lakott volt a földvár. A kettős csonka kúp alakú edény késő pilinyi típusú leletekkel együtt került elő. A Kyjatice kultúra hasonló urnái a szlovákiai lausitzi kultúra urnáival mutatják a legszorosabb formai egyezést, mégpedig azoknak korai, a Reinecke BD—Hallstatt A[-periódusra keltezhető darabjaival. Ezért véleményünk szerint, a Felvidékre nem az urnamezős, hanem a szlovákiai lausitzi kultúra területéről került ez az urnaforma. 6. Egyenes peremű, csonka kúpos nyakú, díszítetlen urna (Borsodharsány: II. t. 12, Ózd: XV. t. 3, Sajószentpéter: XIX. t. 13). Igen hasonló urnák a morvaországi és szlovákiai lausitzi kultúra emlékanyagában vannak. Azok a Reinecke BD és Hallstatt A-periódusokra keltezhetőek. Észak-Magyarországra a szlovákiai lausitzi kultúrából juthattak a Hallstatt A-periódus folyamán. Megemlíthetjük, hogy a velatice kultúra leletei közt is találunk hasonló urnaformát, azonban az formailag eltér a Kyjatice kultúra urnáitól [70]. 7. Kihajló peremű, kúpos nyakú urnaforma. Válla boltozott, öblös. Több-