A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KEMENCZEI Tibor: A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon

A KYJATICE KULTÜRA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KERÁMIAMUVESSEG A Kyjatice kultúra népe által használt agyagedények eredetével először J. Paulik foglalkozott [54]. Értékelése azonban nem terjedt ki az összes kerámiaformára, hanem csupán néhány jellegzetes típusra. A kerámiamuvesseg teljes formakincsének vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy pontosabban meghatározzuk, milyen népcsoportok vettek részt a Kyjatice kultúra kialakításában, milyen volt a helyi lakosság és a bevándorolt népesség viszonya, hogyan alakult az új kultúra fejlődése. KERAMIAFORMÁK 1. Fül nélküli, kihajló peremű urna. Széles nyakrészét vízszintes árkolás, vagy benyomott pontok, keskeny vállát függőleges árkolás díszíti (Zagyvapáli'alva: I. t. 1—2, Zaránk: I. t. 15, Ózd: XIV. t. Szajla). Hasonló, fül nélküli urna került elő a Dunántúlon, a váli kultúra Neszimélyen feltárt temetőjében. Ez Patek Erzsébet szerint, Szlovákiából került előkerülési helyére [55]. Megállapításának helyességét kétségtelenül igazolja a Kyjatice kultúra urnái és a neszmélyi urna közti feltűnő formai egyezés. A neszmélyi temető korát Patek Erzsébet a Hallstatt A-korszak második és a Hallstatt B elejében határozta meg. Ennek az urnatípusnak a fiatalabb változatát képviseli a szlovákiai Zvolenen, Chotinban és a füzesabonyi prészkíta temetőben előkerült példány [56]. 2. Az előbbi urnaformának füllel ellátott változata is előkerült a Kyjatice kultúra lelőhelyein. Általában gömbölydedebb testű, s vízszintes síkozással díszített vállú variánsa is ismert (Mezőcsát: 3. kép, Borsodharsány: II. t. 10, 13, Ózd: XIV. t. 3, Bükkszentlászló—Nagysánc: VI. t. 5, Szeleta-barlang: VIII. t. 7—8, 10, Kőlyuk-barlang: XII. t. 5, 7—8, Bag Szajla, Zagyvapálfalva [57]) Több lelőhelyről előkerült olyan töredék is, amelyről nem lehet megállapítani, hogy füles, vagy fül nélküli változathoz tartozik (Miskolc, Soltész utca: V. t. 5, 7—8, Bükkszentlászló—Nagysánc: VI. t. 1, Puskaporos-barlang: VII. t. 3, Szeleta-barlang: IX. t. 4, 6, Büdöspest-barlang: X. t. 3, 5, Kőlyuk-barlang: XII. t. 3, Baradla-barlang: [58] XXII. t. 1, 4, görömböly-tapolcai barlang, IV. t. 12, Szanda—Várhegy, Szécsény, Szilvásvárad—Töröksánc, Özd—Kistói dűlő, Ozd, Március út 15., Galgamácsa, Iklad [59], Diósgyőr-Vasgyár [60]). J. Paulik véleménye szerint, ezt az urnaformát a Kyjatice kultúra népe a szomszédos Gáva kultúra lakosságától vette át, s ez a Gáva kultúra népének erős behatolását bizonyítja a Felvidékre [61]. Véleménye szerint, az urnák nyakának vízszintes, a váll ferde árkolása a Gáva kultúra agyagművességéből származik. Ezzel azonban nem tudunk egyetérteni. A Kyjatice kultúrát megelőző pilinyi kultúra agyagművessége is ismerte ezeket a díszítésmódokat, az urnaforma pedig a legáltalánosabb típusai közé tartozott [62]. Ezért véleményünk szerint, a Kyjatice kultúra népe a pilinyi kultúra agyagművességétől vette át ezt az urnaformát, s alakította, formálta tovább. A Kyjatice kultúrának ezt az urnatípusát J. Paulik a szlovákiai leletek alapján a Hallstatt B-periódusba keltezte, feltételezve, hogy készítése már a Hallstatt A-periódus fiatalabb szakaszában megkezdődött. A neszmélyi temető3