A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

LAJOS Árpád: A fonó folklorisztikai kutatásának problémái

A FONÓ FOLKLORISZTIKAI KUTATÁSANAKL-PROBLÉMAlí ... u. 345 ka volt, mely főként a feudalizmusban, de a kapitalizmusban is a dolgozó paraszti társadalom asszonyaira, leányaira nehezedett. Közösségekbe szervezkedve fonni kellett nemcsak a saját szükségletek ellátására (hozomány, család ruházása), de — főleg a kapitalizmus idején — részben az úri osztály szükségleteinek kielégítésére is, dézsma nemcsak a kender-, de a fonalszolgáltatásra is vonatkozott. — Ösi életrend, munkamegosztás hagyományaként a .nemesi házak asszonyai és leányai is fontak ugyan, de ez a munka a maga egészében messze elmaradt a paraszti nőkétől. A kizsákmányolás szükségszerű tény volt a gazdag és szegényparaszt termelési viszonyában is (bérbefonás pénzért vagy szöszért, vagy élelemért). Szükségszerű tény volt a munka, fáradsága maga az egészségtelen, szűkös helyi körülmények közt, kezdetleges, munkaeszközökkel. Az is tény, hogy a dolgozó paraszti férfiak nem utolsósorban fonni tudásuk szerint választották maguknak és vették el a feleségnekvalót. És az is tény, hogy a fonó parasztnő ezt a munkát lemondással, megnyugvással, hősiesen végezte — hasonlóan a házimunkák egész Özönéhez, s a .társas fonás szórakozásaiban keresett és talált könnyítést. Még büszke is volt arra, hogy jól tudott fonni. — Többszörös elnyomás volt ez a helyzet, mely a régi korok kényszerítő hagyományainak erejével hatott. A szociológiának abban van döntő szerepe, hogy az említett problémák elemzésével a nők társadalmi szerepének történeti megvilágításához járul hozzá, ; megállapítva, hogy a fonót mint szükségszerű társas munkát nem a régi fonóházak üldözése, hanem az új idők termelési, módja és textiligényei szüntették meg, s ezzel az utókor lelkiismeretére, szocialista társadalmi tudatára hivatkozik. A néprajz (folklór) a fonónak mint társas munkának hagyományos kulturális jelenségeit keresve, e társas munka etnikai jegyeit kutatja és rendszerezi. Tények szükségszerűsége — és e szükségszerű tények hagyományos kulturális tükröződése: e kettő határozza meg a különbséget a fonó mint társas munka szociológiai és néprajzi vizsgálatában}" Szükség szüli a munkát, munka szüli mind a tárgyi, mind a szellemi javakat — e gondolat jegyében formálódik, ki a fonó dialektikája. Ennek ad hangot Kántor Mihály, a bodrogközi textiímunka szakemberré vált kutatója [17]. Igen értékes, hézagpótló könyvében világosan...kifejti nézetét, hogy nemcsak érdemes, de kell is a fonó munkarendjével foglalkozni. Nem taglalja, még teljesen a fonóban folyó társas munkát, de jól érzékelteti és helyesen hozza, kapcsolatba a fonóval, mint népszokással. ' Az első fő kategória kidolgozásában jelenleg hatalmas méretű rendszerezést épít ki Janó Ákos. Készülő műve a társadalomnéprajz egyik nagy nyeresége lesz. Előtanulmányából is ez tűnik ki [18]. A fonó folklórjában több .társadalmi jelenség függ össze. Elénk tűnik a paraszti nép empirikus ismeretanyaga a kenderről, hogyan jellemzi, hogyan látja annak jelentőségét, hogyan becsüli, hogyan nyilvánul meg a fonó nőről alkotott szemlélet, a fonási időszak szigorú elrendelése és megtartása, munkaközösségek szemlélete, hogyan teszi szóvá a munka kényszerűségét, feogyan magyarázzák a munka menetét, a fonni tudás áthagyományozását, hogyan szólaltatják meg .a fonás egészségügyi, Szociális problémáit, s egyáltalán,