A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

LAJOS Árpád: A fonó folklorisztikai kutatásának problémái

344 LAJOS ÁRPAD gyük. Már az előmunkálatok is. a munkaközösségek megfigyeléseiből indultak ki. Ma is ez az első feladat. Ennek megoldásában viszont kapcsolatba jutunk a szociológiával,-s egyúttal keressük és meghatározzuk a két tudomány közti különbséget. Az egyes munkatípusok genezisét, működését részletesebben bele kell vonni a folklórba, nehogy témakörünk leszűküljön, de ugyanakkor ismerjük el a szociológiának e témakörre kiterjedő jogosultságát is. A FONÓ DIALEKTIKÁJA A fonó társas munka és szórakozás. A fogalomnak ezt a kettősségét a ré- gi megfigyelők, adatgyűjtők, kutatók is érezték, de az érdeklődés részletesebben az utóbbira terjedt ki. A munkaközösségek megszervezése, típusai a bővebb vizsgálatokon kívül maradtak, ezek működése, s egyáltalán az egész munkarend még sokáig elkerülte a folklór figyelmét. Ennek fő oka a folklór művészeti oldala iránti érdeklődés... erős áramlata, másik oka az a köztudat volt, hogy a társas munkák tanulmányozása inkább a szociológia területére tartozik. Azt, hogy a munkának is megvan a maga folklórja, kevesen hangsúlyozták. Ismét Luby Margitra kell hivatkoznunk, aki bátran hirdette, hogy keressünk új utakat a folklóri kutatásokban, s gyűjtsük össze azokat a népi hagyományokat is, melyek a paraszti munka folyamatát az élő szó erejével is kifejezik [16]. A fonóra" vonatkozó kutatások rendszerességének és mélységének kitér- jesztésére az új lendületet a jelenkor haladó bölcselete, a dialektikus materializmus érvényrejutása, győzelme hozta meg. A társadalmi jelenségek, társadalmi formák alépítmény- és felépítményjellegének felismerésével a fonó fogalmát: ma már tisztábban látjuk. A dialektikus materializmus felfogásában a fonó kettős fogalom: társas munka, régi paraszti termelési mód és hagyományos népszokás. E kettő egymást kölcsönösen tükrözi. Ezzel a tétellel két fő kategóriához jutunk. Egyiken osztozik a szociológia és a folklór, a másik kizárólag a néprajz területéhez tartozik. E két fő kategóriának keressük lehető összes résztémáit, s ezeknek tájankint eltérő etni- kai specifikumait. • I. A FONÖ'MINT TÁRSAS MUNKA Ennek az első fő kategóriának taglalásában eredményesen használhatjuk fel azokat a tanulságokat, melyek a szociológia és a néprajz e téren való ösz- szehasonlításából erednek. A szociológia a természeti és társadalmi kényszer elméletével a fonó nő helyét és szerepét a régi dolgozó paraszti társadalomban, s még szélesebben, az egész, társadalmi élet mozgásában, változásában, a termelési viszonyok elemzésével mint szükségszerű tényt állapítja meg, s hasonlítja össze a jelenkori nő társadalmi helyzetével. Megállapítja, hogy a fonó olyan társas mun-