A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODGÁL Ferenc: Sassy Attila – 1880-1967

320 BODGÁL FERENC 2. kép. Törzs Jenő karikatúrája 3. kép. Ex libris Julii de Vizkelety, 1954 ről, Somlayról, Rózsahegyiről, Kiss Ferencről, Törzs Jenőről, Góthról, Rajnairól, Ódryról, de érdekes karikatúrái maradtak meg orvos és egyéb barátairól is. Készített olajképeket, szénrajzokat, tusrajzokat, temperákat, pasztellképeket. Témái változatosak. Legszívesebben aktokat rajzolt, festett, de készített portrékat, tájképeket, csendéleteket, biblikus táblaképeket is. Igen érdekesek szimbolikus képei a Forradalom, az Ezt akarjátok? a Lázadók, a Szellem forradalma, az Áhítat. Néhány képe jól tükrözi a paraszti élet egyszerűségét; a Garabonc, a Vihar, Betlehem, Hazatérők, Pásztorcsalád, Legenda képei nagyrészt a 40-es években készültek, de vonalaikban, színeikben ma is lenyűgöző hatást keltenek. Szívesen festett önarcképet is, ezeken enyhe öngúnnyal ábrázolta magát. Foglalkoztatták az emberiség nagy kérdései, a háború és a béke, s ezeket a problémákat szimbolikus képein örökítette meg. Sassy Attila nemcsak az ecsetet, a'tollat is jól kezelte, a századeleji miskolci lapokban sok érdekes kis írását találjuk. Szívesen tréfálta meg barátait rögtönzött bökversekkel, szimbolikus költeményeinek nagy részét azonban íróasztalának szánta. Irt művészeti vonatkozású cikkeket is; foglalkoztatta egy művészkataszter (az államilag támogatott művészetpolitika), a művészi alkotás esztétikai problémája stb. Életében igen sokat alkotott, az alkotásban gyönyörűségét lelte. Csak legjobb barátai tudják, hogy igen értékes és művészi borcímke-rajzokat is készített, amiért minden évben cserébe jó hegyaljai bort kapott. Aiglon 1943-ban szerepelt utoljára a nyilvánosság előtt. Egykori pályatársainak nagyrésze már kidőlt a sorból, ő egyedül élt a Mária utcai műtér-