A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei életéből – Hollósi Kornél

HOLLÓSY KORNÉL 307 kultúránk előadóművészeink és a Filharmóniai Társaság, ha Schumann, Beethoven, Chopin művei és harsogó hatásvadászó operaáriák helyett a leikünkhöz közelebb álló, általunk könnyebben átérezhető, kisebb Liszt, Hubai, Dohnányi zenedarabokat adnának elő. Mi ez? Faji öntudat teljes hiánya?" Ilyen körülményék között még inkább tisztelni lehet azokat a törekvéseket és tetteket, amelyeket Hollósy és a többi becsületes szándékú művész Miskolcon végbevinni törekedett. Hollósy Kornél zeneszerző munkássága az a terület, amely nevét és egyúttal városunkat is ismertté tette. Zeneszerzői pályafutása már akkor megkezdődött, amikor elhagyta a képzőművészeti főiskolát. Miskolcra kerülve tovább munkált benne ez az adottság. Tanítva és egyúttal tanulva megszerezte a Zeneművészeti Főiskolán Koesler János mesteriskoláján zeneszerzésből az állami zeneművészeti oklevelet. „Idestova két évtizede, hogy a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzésből állami zeneművészeti oklevelet adtak ki. A hosszú szünet után a múlt hét közepén tüntettek ki oklevéllel négy tehetséges fiatal komponistát. A benyújtott kamarazene pályaműveket Weiner Leó kamaranövendékei játszották el a zsűri előtt, amelynek elnöke dr. Hubay Jnő, tagjai: Moravcsik, Koesler, Weiner, Siklós, Kodály, Szabados, Molnár Antal professzorok voltak. Négy pályázó: név szerint Hollósy Kornél, Kókai Rezső, Nóvák Lajos, Thurzó Nagy Gábor a zsűri döntése alapján egyhangúan kapta meg az állami zeneművészeti oklevelet" [14]. Ez az oklevél állami és hivatalos elismerése volt annak a tevékenységnek, amelyet Hollósy Kornél már addig is és azután folytatott. Zeneszerzői tevékenysége nagyzenekari művekre, színpadi művekre, orgonaművekre, kórusművekre, kamar aművekre, hangszeres szólókra, dalokra, egyaránt kiterjed. Alkotásaival számos díjat nyert. A székesfővárosi zenekar alapításának 10 éves évfordulójára hirdetett nagyzenekari pályázaton „Napáldozat" című nagyzenekari magyaros stílusú svitjével 2. díjat nyert. Számos vokális alkotásával országos pályázatokon első díjat nyert. A Középiskolai Országos Dalosszövetség pályázatán három alkalommal négy kórusművével első díjat nyert. (1925.) Az Országos Magyar Dalosszövetség férfikarai pályázatának nehézműdal csoportja számára írt művével Ady: Fekete hold éjszakája című költeményére ugyancsak első díjat nyert. 1938-ban a helsinki Musiikkeskus Oy zeneműkiadó cég dalainak három füzetét adja ki. A finn—magyar szövegű kiadványnak nagy sikere volt. A helsinki rádióban sokszor kerültek előadásra. 1939-ben a bergamoi Edizioni Musicali Carrara cég belső munkatársa lesz. L'Organista Liturgico című kiadványaiban rendszeresen jelentek meg kompozíciói. E kiadvány előszava közölte munkásságát és rövid életrajzát [15]. „A szerző, aki 1890-ben, október 20-án született Kaposváron, már ismerős a EMC baráti körében, az orgona területén való gyakori együttműködés révén. Kiváló zeneszerző és orgonista, a miskolci zeneiskola tanára. 1923-tól ugyanebben a városban a filharmónia mestere is, 1930-tól a Szerzők és Kiadók Magyar Nemzeti Bizottságának a tagja, 1931-től a XII. Megyei Énekes Művészbizottság elnöke. Kétszer nyerte el az Állami Kóruspályázat első díját és más díjakat is kiérdemelt zenekari műveivel. Munkásságába tartozik, mintegy száz ének és hangszeres mű, némelyike figyelemre méltó jelentőségű. 1939 óta a Liturgikus Orgonista tisztelt munkatársai között mintegy 10 művét publikálta. Ennek a Keresztelői Ének bemutatásában — 20*