A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 191,8—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 295 cserélődtek, s Patakon csak jöttmenteknek tekintették őket. Viszont a legforradalmibb mag az itt működő tanárokból került ki. Kik alkották Sárospatakon a forradalmi magot? Déri Gyula, a Szociáldemokrata Párt elnöke, majd az Országos Szovjet tagja, az akkori idők egyik legkitűnőbb, hatni tudó szónoka, politikailag jól képzett, szocialista ismeretekkel nagyszerűen felvértezett, minden kockázatot vállalni kész személyiség. Mellette Rédei Jenő, a járási direktórium elnöke és Székely Géza, mindhárman a tanítóképző intézet tanárai. Hustáci Sándor, a párt vezetőségi tagja. Lányi Menyhért, a NÉPAKARAT szerkesztője, Déváid János, a vörös őrség parancsnoka, de csak a katonai vonalon tevékenykedett, Karádi György, dr. Végh János gimnáziumi, Rohoska József teológiai tanár, Szabó János, Mató József, Reskó János tanítók [68]. Ök voltak azok a személyek, akik a szocializmus eszméjének hirdetésével és részbeni megvalósításával a helyi társadalomra átalakító hatással voltak. * Az ellenforradalom bosszúja Sárospatakon is lecsapott mindenkire, aki a forradalmi időkben nyíltan a nép ügyét szolgálta. Megkínozták, börtönbe vetették, internálták a nép választott vezetőit. Nem taníthatott többé Déri Gyula, Rédei Jenő és Székely Géza tanítóképző intézeti tanár. Különben Déri, akit az összeomlás Budapesten ért, Bécsbe emigrált. Nem taníthatott többé Rohoska József, sem dr. Gerőcz Kálmán jogtanár, bár őt az egyházkerületi bíróság felmentette, a pataki igazgatótanács és az egyházkerületi közgyűlés ezt a határozatot nem fogadta el és sokáig tartották még létbizonytalanságban. A gimnáziumból Nagy Lajosnak, dr. Karádi Györgynek, dr. Végh Jánosnak távoznia kellett. Ellend József igazgatót feddésre ítélték és hosszas huzavona után nyugdíjazták. Rédei Jenő hat társával a pataki börtönben raboskodott, ahol naponta megalázták őket. Szabó János kezdeményezésére dróttal elfűrészelték a vasrácsot, 1920. április 1-én kitörtek a börtönből és mindannyian átjutottak a csehszlovák határon. A ZEMPLÉNI ŰJSÁG 1920. április 4-i számában szigorú vizsgálatot követel. A szököttek névsorát így közli: „Rédei Jenő, a sárospataki direktórium volt elnöke, Szabó János, a hírhedt újhelyi tanügyi diktátor, Fűzi Bertalan volt kormánybiztosi titkár, Fűzi János sárospataki volt direktóriumi tag, Lányi Menyhért, a volt sárospataki NÉPAKARAT szerkesztője, Begella János volt sárospataki kommünvezér és Zöldhegyi János, a hírhedt pénzügyi kapacitás. Rédei Pozsonyba emigrált, ott tanított. 1945-ben hazajött, és mint pedagógus, vezető beosztást kapott. Déri később Kolozsvárott telepedett le, nyolc magyar nyelvű tankönyvet írt. Közlések szerint Kolozsvárról a párt a Szovjetunióba küldte, ahonnan a felszabadulás után visszatért, de rövidesen fertőző betegségben meghalt [69]. DR. ZÁDOR TIBOR