A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 281 hogy a kulturális elmaradottság csökkentésére minden eszközt megragadjon. A kultúra termékei nem csupán a kiválasztottaké, hanem az egész társadalomé. E célok elérése elsősorban a pedagógusok fokozottabb bekapcsolását tette szükségessé. Szabó János, az egyik legharcosabb pedagógus párttag Sátoraljaújhelybe került és átvette a megyei tanügyi népbiztosság vezetését. Első intézkedése az volt, hogy a vármegye minden iskolájában eltörölte a vallásoktatást, feloszlatta az iskolaszéket, s anyagi ügyeik vezetését a munkástanács kezébe helyezte. A direktórium megalakulásának egyik fontos következménye az volt, hogy a SÁROSPATAK és a SÁROSPATAKI HÍRLAP megszűntek, a direktórium nem engedélyezte megjelenésüket. A NÉPAKARAT, amely a Szociáldemokrata Pártnak volt a hivatalos heti közlönye, március 30-tól a sárospataki járás munkás-, katona- és paraszttanács hivatalos közlönyeként jelent meg. A NÉPAKARAT március 13-a után hetenként kétszer: szerdán és pénteken jelent meg. Alig pár hónap alatt a lap nagy hódító utat tett, a lakosság érdeklődése rohamosan növekedett a lap iránt és a helyi társadalom tájékoztatásában, felvilágosításában, nevelésiében igen jelentős szerepet játszott. Az emberek gondolkodásának átalakításában, a közvélemény helyes kiformálásában igen jó szolgálatot tett. A Forradalmi Kormányzótanács első rendeleteit a NÉPAKARAT március 23-i száma közölte, sőt a munkástanács plakátokon is közzétette. A szeszes ital fogyasztását és kimérését, s a fegyverviselést rendkívüli szigorúsággal tiltó rendelet után a Vörös Hadsereg felállításáról és megszervezéséről szóló rendelet következett. A régi hadsereg a nép szervezetlen erejét használta fel a néppel szemben, az új viszont a nép szervezett erejét fogja felhasználni a nép javára. Egy rendelet a forradalmi törvényszékek felállításáról intézkedett. Ezek elé olyan bűncselekmények tartoznak, amelyeket a Kormányzótanács külön rendelettel ide utal. Fellebbvitelnek a törvényszék határozata ellen nincs helye. A kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. A köznyugalmat és közbiztonságot megzavaró hírek terjesztői a forradalmi törvényszék elé állíthatók. Ez a rendelkezés a reakció hívei ellen irányult. Egy rendelet megszüntette a címek, rangok, rendjelek, érdemrendek használatát, megszűntek a nemesi privilégiumok. Az igazságügyi népbiztosnak joga van az ítélőbírákat és ügyészeket rendelkezési állományba helyezni és a bíróságok, valamint az ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni. A kisipar kereteit meghaladó ipari-, bányaés közlekedési üzemeket köztulajdonba veszi a Tanácsköztársaság, s azokat az egész proletariátus vezetése és az illető üzem munkásságának ellenőrzése alá helyezi. Minden lakóház a köz tulajdona, ez a rendelkezés egyelőre csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban lépett azonnal hatályba. A Kormányzótanács elhatározta a pénzintézetek szocializálását, az aranyérmék és külföldi pénznemek kötelező beszolgáltatását. A proletárállamban csak annak van joga élni, aki vagy testi vagy szellemi munkát végez a társadalom fenntartására. Ezek voltak azok a forradalmi intézkedések, amelyek a régi rendszer pilléreit ledöntötték és megteremtették a lehetőséget egy új gazdasági és társadalmi rendszer létrehozására.