A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 279 ciáldemokrata Párt irányítása alatt létrejött 13 szakszervezet megalakulásával. A szakszervezeti össztagság a családi kapcsolatokkal együtt már döntő többségét tette ki a helyi társadalomnak. Különös jelentőséget kell tulajdonítanunk a pedagógus szakszervezet megalakulásának, amely egészséges irányban hatott mind a lakosságra, mind a tanulóifjúságra. Az októberi forradalomból a proletariátusnak csak a politikai hatalom jutott. Márpedig mit ér a politikai szabadság gazdasági függetlenség nélkül? Ezért kellett eljönnie a második forradalomnak, amely leszámolt a burzsoáziával. Ilyenek az erőviszonyok Sárospatakon, amikor megérkezett a proletárdiktatúra kikiáltásának híre. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJE Március 22-én hatalmas plakátok adták hírül a helyi lakosságnak, hogy az antanthatalmak túlkapásai miatt a Magyar Népköztársaság elnöke és a kormány lemondott. A hatalmat a proletariátus vette át, proletárdiktatúra van, Magyarország átalakult néptanácsköztársasággá. A hírt a Budapesten tanfolyamon tartózkodó Déri Gyula közölte sürgönyileg a helyi titkárral. A plakát felsorolta az új kormány tagjainak nevét, a földművelés ügyeit intéző népbiztosok között szerepelt az itt már ismert Nyisztor György. Kihirdették a statáriumot, a termelőerők állami tulajdonba vételét. A plakát közli, hogy Sárospatak munkástanácsa ezzel átveszi a teljes hatalmat és a néptanács-köztársaság első rendeletének érvényét Sárospatak nagyközség és a sárospataki járás egész területére kiterjeszti. Szigorúan figyelmeztetnek mindenkit, hogy a rendzavarástól tartózkodjék, mert minden tettenértet agyonlövetnek [44]. Bár a plakátok március 22-én jelentek meg, a munkástanács már a március 21-én hozott egyhangú határozatával Sárospatak nagyközség képviselőtestületét feloszlatta és kimondta, hogy amíg a néptanácsot meg nem választják, a munkástanács intézi a község ügyeinek vezetését. E határozatnak nyomban érvényt szereztek és az aznapi rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést már a munkástanács tartotta meg. Értesítik a lakosságot, hogy a néptanácsot ideiglenesen helyettesítő munkástanács határozatait pártkülönbség nélkül tartsák tiszteletben. Déri telefonüzenete után nem sokkal a munkástanács kiküldöttei és a község tisztikara között tárgyalások kezdődtek meg. Jelen voltak: Rédei Jenő, Szabó János, Balogh István, Richscheid János, Haller József, Rozgonyi György és Végh János dr. mint a munkástanács képviselői. Neumann Péter, Cziráky Károly, Salacz Lajos, Galgóczy Barna, Juhász Dezső, Móré Márton mint a községi elöljáróság tisztviselői. Rédei Jenő, a munkástanács elnöke a főbíró útján összehívatta a község elöljáróságát és tudatta vele a munkástanács határozatát, mely szerint a képviselőtestületet feloszlottnak nyilvánítja és hatáskörét a néptanács felállításáig átveszi. A főbíró a község elöljárósága nevében a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy a már összehívott képviselőtestületnek ezt a közleményt tudomásul-