A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

Az 1918—19-es forradalom eseményei Sárospatakon és hatása a város társadalmára Sárospatak az első világháború végén járási székhely, mégis több annáL Rangját európai hírű református kollégiuma (teológiai és jogi karral), gimnáziuma és ragyogó történelmi múltja adta meg. Lakosainak száma az 1920. évi népszámlálás szerint 10 408 személy. (Az. 1918—19-i helyzet ehhez közelebb áll, mint az 1910-es állapotokhoz.) Sárospatak gazdasági viszonyait és a lakosság osztályszerkezetét az 1920-i népszámlálás a következőképpen jellemzi: össznépesség: kereső . . 4 637 eltartott 5 771 Őstermelés, kereső eltartott Ipar, kereső eltartott Keresk. hitel, kereső eltartott Közlekedés, kereső eltartott Közszolgáltatás, kereső Szabadfoglalkoz. eltartott Véderő, kereső eltartott Napszámosok, kereső eltartott Nyugdíjas, tőkepénzes, kereső eltartott Házi cselédek, kereső eltartott Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak kereső eltartott összesen: 10 408 Az 1920-as népszámlálás adatai szerint: Mezőgazdaság és kertészet kereső 1 702 eltartott 783 Birtokos és bérlő, kereső 440 eltartott 1 112 10 408 2 490 2 913 5 403 789 1 130 1919 229 397 626 97 281 378 260 469 729 162 69 231 183 233 416 101 121 222 273 48 321 53 110 163