A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

248 KILIÁN ISTVÁN [57] Az orosz seregek Napóleon austerlitzi győzelme után vonulnak vissza Sárospatakon át. [58] id. Szűcs Sámuel naplója, 28 A—B. [59] A királyi koronát Munkácsra 1805. december 1-én vitték a napóleoni hadjáratok miatt. 1806. március 23-án kerül vissza Budára. V. ö: Ipolyi Arnold: A magyar szent korona és koronázási jelvények története és műleírása (Bp. 1886.) 12.2—123. [60] Kiemelés K. D.-től. [61] Kiemelés nyomtatott nagy betűvel K. D.-től. [62] Olaszi: a. m. Bodrogolaszi. Zemplén m. MHNTR. [63] Somlyós, Sutapatak, Pityergő az Ö-Bodrog folyótól nyugatra eső terület neve. V. ö: Gulyás: i. m: 1933. 139. [64] Quartirozó: a. m. kvártélyozó: elszállásolt. [65] Érdekes, hogy a pataki diákság a magyar szabadságot élteti. [66] A kollégium építkezéseivel kapcsolatban v. ö: Román János: i. m: 28—32. Az alapkő és a szegeletkő nem azonos fogalmak. Az alapozási munkálatokat 1806ban kezdték, K D. azonban csak a szegeletkő lerakásáról ad hírt 1808-ban. [67] Kiemelés K. D.-től. [68] Antecessor: a. m. előd. [69] K. D. a jósvafői iskola állapotára többször panaszkodik. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek 1819-től 1824-ig említik az iskola rossz állapotát. (Torna Egyházlátogatási jegyzőkönyveik. Szilicei járás. 1800—1842. Jelzett: 18. Lásd: 123, 126, 139. lapokon. Az 1822-, 1823-, 1824-es évek lapszám nélkül. 1824-ben már az „Oskolház jó" bejegyzést találtuk. A Betűsoros helytörténeti csomóban (Sp) két a tárgyra vonatkozó levelet találtunk. 1819. márc. 15: „az oskolánk nagyon el-gyengült akartuk herre (!) hozni vagy hozatni".) A jósvafői eklézsia levele az espereshez. 1821. március 20.: Az Oskolánk a gyermekeknek számához képest ollyan szűk, hogy az abban tanuló gyermekeink épen meg nem férhetnek, de az épület is régi lévén, nagyobbítani vagy bővíteni haszontalan költségnek látjuk. Abban egyeztünk hát meg, hogy ezen megavult Oskola helyett kő Oskolát építtsünk ..." (a jósvafői eklézsia levele a Venerandum Publicumhoz. K. D. kézírásával). Az 1821. április 24-én kelt levél szerint az iskolaépület helyét kijelölték. K. D. naplójában is tesz erről említést: 1821. május 15-én kezdték az épületet rakni. Elkészült 1823-ban szüret előtt (V. ö: K. D. 62 A). [70] Kis Dániel ugyanerről panaszlkodik levélben Kérészy Ábrahámnak: „most sincs több 29 garasomnál". (Sp. Betűsoros helytörténeti mutató. Jósvafő. 1919. aug. 29-én kelt levél. [71] 1821. február 18-án jegyzi be K. D. naplójába: „Ez előtt vagy két esztendővel, sóik ingyen sem bajaim miatt pénzt kértem fel költsön, mellyet 17-dik Febr. eggy fillérig ki fizettem..." K. D. 58 B. [72] V. ö: itt: 69. lábjegyzet. [73] Lukács napja: október 18. [74] K. D. az examináltatottaknak a nevét hozza, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek pedig az iskolába járó tanulók létszámát. A két adat összevetése kívánatos volna. [75] K. D. 49 B—51 A [76] K. D. 47 B—48 A. [77] L. itt 39. sz. jegyzetet. [78] Kilián: i. m. (1966) 315. [79] Gyenis Vilmos: Emlékirat és parasztkrónika (ITK 1965. 2. sz. 152.) [80] A Széchenyi Könyvtárban is csak bibliográfiai felsorolásban szerepelnek a naplök, útleírások, emlékiratok. V. ö: Kéziratos források az országos Széchenyi Könyvtárban 1789—1867. (Bp. 1950.) Naplók és naplószerű feljegyzések: nr. 6, 109, 200, 300, 397, 408, 485, 514, 572, 576, 647, 725, 773—775, 778, 819, 820, 825, 828, 856, 887, 891, 918, 940, 999, 1072, 1075, 1076, 1078, 1080, 1096, 1137, 1317, 1345, 1365, 1377 1380, 1488, 1505, 1506, 1516, 1517, 1548, 1563, 1602, 1621, 1623, 1722, 1723, 1756, 1785—87, 1914, 1915, 1930, 1931, 2003, 2007, 2009, 2010, 2022—