A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

246 KILIÁN ISTVÁN „az Oskola Tanító híven eljár kötelességében" (109. p.), 1818-ban a tanító dicséretes munkát végzett (113. p.), 1819: a gyermekéle járnak iskoláiba, 24 tanuló van. Előmenetelük jó (119. p.). [19] Szőllősardó: Abaúj-Torna m. MHJNTTR. [20] Vagy Sajóvámosról (Borsod m.) vagy Vámosújfaluról (Zemplén) van szó. Valószínűbb az utóbbi. [21] Giöe: Gömör-Kishont m. Csehszlovákiában. MOEINTR. [22] A miskolci egykori ref. iskola jegyzőkönyvében az adatot megtaláltuk. Valentinus Kiss (!) aug. 24. Helv. conf. 9. Dániel, Jósvafő. L. M. Elem. Supl. (Studiosi Literarum recentes Anno 1837/8 scholastico in numerum membrorum Miskolcziensis Lycei Helv. Conf. Addictorum Miskolcziensis allecti. Lévay József Tud. Könyvtár. Miskolc. Jelzet nélkül. [23] Torna egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Szilicei járás. (Sp. Egyházkerületi levéltár.) Jelzet:18. A jegyzőkönyvek szerint a látogatók a jósvafői tanító, KD ellen különösebb kiifogást nem emelnék. Az új iskolaépítés adatairól majd alább írunk. [24] Betegséglére vonatkozó adatok 1:61 A—B, 63 A—B, 65 A—B, 66 B, 67 A—B, 88 A, 89 B, 91 A, 96 B, 99 B. [25] Kilián István: A Miskolci Melodiárium. Borsodi Szemle, 1963. 4. sz. 68—83. V. ö. még: Murányi Róbert: A miskolci Melodiárium Magyar Zenetörténeti Tanulmányok (Szerk. Bónis Ferenc). Bp. 1968. 151—169. Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565—1840). Bp. 1963. Nr. 414. [26] Pávay Mihály 11 esztendővel öregebb volt KD-nél. Ugyancsak a pataki iskolába járt. K. D. Pávayról is tesz említést: 1805. húsvétján Kisgyőrben volt ünnepi legátus. Ekkor volt ott káplán Pávay Mihály (6 B). [27] V. ö: Stoll: im: 441. p. a sárospataki ref. egyházkerületi könyvtárban őrzött melodiáriumok, versgyűjtemények. Ezek közül néhányat v. ö. még: Kilián: i. m. 8. sz. lábjegyzete. [28] V. ö; Orbán József: A sárospataki énekkar története (Sárospatak, 1882.) 32—36. Orbán az 1782-ben újjáalakuló diákénekkar ismertetése során ír a melodiáriumokról. A kollégiumi énekköltés éppen a XVIII. század végén éri el tetőpontját. Ennék egyik centruma Sárospatak. V. ö: A magyar irodalom története (Bp. 1964.) (A továbbiakban MIT.) II. 601—608. [29] V. ö: Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785—1848. (Bp. 1963.) 15—63. [30] Uo. 126. [31] Uo. 40. sz. lábjegyzet. [32] V. ö; Kilián István: Szűcs Sámuel naplója. I. Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. 295—320. 5. sz. lábjegyzet. Idősebb Szűcs Sámuel naplója Herman Ottó Múzeum. Helytörténeti Gyűjtemény. Leltári szám: 40/1905. [33] Az eredeti szövegben nem szereplő kiemelés. [34] V. ö. Bodolay: i. m. 86. [35] Stoll: i. m. [36] Idősebb Szűcs Sámuel naplója. 24 B. [37] 1811. karácsonyán Pócsmegyerre megy legációba, s útjába esik Buda. [38] A naplóban csak egyszer fordul elő adat arra vonatkozóan, hogy KD újságot olvasott. Olvashatta a budai Woehentlich zweymal neu-akkommender Mercurius (1730—1738), esetleg a Pozsonyban kiadott Pressburger Zeitungot (1764—1929) vagy a Magyar Kurirt. Ezeken kívül a korabeli iskoláikban is kötelezően olvastatott latin nyelvű hírlapot is. V. ö: MIT III. 55—56. [39] 1. Nádaskai Györgynek írt névnapi köszöntő vers: Auf den volt Sanctum Gyuri diem, bársz velő jókat vntsujem, dem Jósvafői Schulmeisster Urnák. (36 A —37 A.) 2. Gúnyvers egy parasztról (42 B—43 A), 1818 aug. 1. 3. Vatay Györgynek írt névnapi köszöntő vers. 1820. április 24. (51 A—B.) [40] K. D. még fiatal pataki diák volt ekkor. 1803-ban történt.