A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

Kis Dániel önéletrajzi naplója (1784—1838) A miskolci Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye tulajdonában van az az önéletrajzi napló (ltsz: 53.4490.1.), amelynek írója Kis Dániel, az egykori jósvafői tanító és pap, azaz lévita volt. A napló később Kis Dániel egyik leszármazottja, Mészáros. Dezső birtokába kerül [1], aki a hevenyészve összefűzött és a szakadozott lapokból álló füzetet egy kekfedelű borítékba helyezte. A fedőlapra papírt ragasztott, s arra az alábbi adatokat vezette rá: „Tartalom: L rész nagymihályi Kis Dániel önéletrajza. Született: 1784. Meghalt: 1838. Sajátkezű naplószerű írása. II. rész. Történelmi színdarab. Thököly Imre. Szerző ismeretlen. Hiányos, régi kézirat [2]. Mészáros Dezső tulajdona. „Ugyancsak Mészáros Dezső jegyzi be a napló utolsó sora után (100 A): „Dédnagyapám meghalt 54 éves korában, Mária leánya volt a nagyanyám. 1940. II. 20. Mészáros Dezső." Ezek szerint a napló Kis Dániel halála után a család birtokában volt, s csak 1952-ben került az egykori Borsod-Miskolci, ma Herman Ottó Múzeum tulajdonába [3]. A kézírásos naplófüzetbe Mészáros Dezső egy jegyzetlapot helyezett el [4], ezen a napló legfontosabb adatait összegezte: „A naplóban leírt főbb események: 1806 Januárban 12 000 orosz katona vonult át Sáros-Patakon. 1806. Március elején S.-Patakon keresztül hozatott vissza a szentkorona Munkácsról. 1817. Nagy éhínség volt az országban. 1827. Nagy szárazság. 1828. Nagy éhínség. 1831. Nagy éhínség. 1831. Kholera, a melyben 142 676 személy halt meg az országban. 1834. Földrengés országszerte. 1835. Igen bő esztendő. 1838-ig van a napló vezetve, a szerző haláláig." A naplófüzet összesen 100 A—B lapot tartalmaz. A füzetlapok mérete: 27x21 cm. A füzet címlapjának belső oldalára (1 B), amelyet a napló írója üresen hagyott, ugyancsak Mészáros Dezső jegyzi be az alábbiakat: „E nevezett Kis Dániel volt a szépnagyapám [5] férfiágon. Nagymihályi Kis András és Aszalai Szabó Sára dédszüleim voltak. 1940. II. 20. Mészáros Dezső. Kis Dániel szépnagyapám felesége volt Nemes Deli Mária, a leányuk apai nagyanyám volt — Kis Mária, kinek férje volt Nemes Mészáros János. Ennek fia = Mészáros Bálint volt az édesapám. Mindnyájan ev. református vallásúak voltak." Mészáros Dezső a naplót minden bizonnyal végigolvasta, s néhány a család történetére vonatkozó sort aláhúz. Nagyobb eseményeknél piros irónnal vagy tintával a margón tesz néhány szavas megjegyzést [6]. Kis Dániel naplóját 1812. januárjában kezdi el vezetni úgy, hogy élete korábban megtörtént, nevezetes élményeit visszaemlékezve írja meg. Két alkalommal is elárulja, hogy csak rektorsága kezdetétől vezeti rendszeresen naplófüzetét. Viszaemlékezését születése napjával kezdi. Pataki napjaihoz az alábbi megjegyzést fűzi: „Már itten azoknak föl-jegyzése következik, a mennyire eszembe jut, hogy mik történtek S.Patakon, míg ott laktam, és hogy magam, 15*