A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)
BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek
222 BODÖ SÁNDOR JEGYZETEK [1] Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon. Bp., 1889.; Uő: Iparfejlődés és a céheik története Magyarországon. Bp., 1913. [2] Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém megyei múzeumok Közleményei 1 (1963). Veszprém, 1963. 185—219.; Uő: Magyarországi vas- és féirmműves eélhpecsétek. Kohászati Lapok, 1964. 5. szám, 244—252.; Uő: MurikaeszközáJbrázolások magyarországi céhjelvényeken. Technikatörténeti Szemle, 1967. IV. szám, 171—'189.; Román János: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának szakmái és mesterségei a XVI— XVII.' században, különös tekintettel a Hegyaljára. Történelmi Évikönyv (Miskolc) I. (1965). Miskolc, 1965. 9—91.; Uő: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termelési viszonyai a XVI— XVII. századiban, különös tekintettel a Hegyaljára. In: Makkai László (szerk.): Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Bp., 1966. 562—627.; Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848). Bp. 1967.; stb. [3] Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Bp., 1886. 81. [4] Vö: Nagybákay Veszprémi, 185, [5] Vö: Nagybákay Veszprémi, 186. [6] Vö: Nagybákay Veszprémi, 214. [7] Vö: Nagybákay Veszprémi, 185—186, és 7. jegyzet. [8] Szendrey János Miskolc város története. IV. Miskolc, 1911. 628—629. [9] Leszih Andor: A tokaji chirurgusok és a bodrogkeresztúrd szabó céhek pecsátnyomói. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (továbbiakban Adalékok) IX. Sátoraljaújhely, 1903. 219.; Uő: Zemplén vármegyei bodnár céhek pecsétjei. Adalékok IX (1903) 242.; Uő: Az újhelyi csizmadia céh pecsétje 16884>ól. Adalékok XI (1905) 67.; Uő: Zemplén-megyei régiségek a Borsod—Mdskolczi Múzeumban. Adalékok XII (1906), 255. [10] Jákob Károly: Látogatás a főiskolai régiségtárban (a céhek emlékei között). Sárospatak, 1944. 14—17.; Nagybákay Magyarországi 249. [11] Bodó Sándor: Céhbehívótáblák a miskolci Herman Ottó Múzeumban. HOM Évk. VII (1968) 171—211.; Uő: Két miskolci céhbehívótábla és két névsortábla. HOM Közi. 8 (1969) 37—12. [12] Nagybákay Veszprémi 185—219. [13] Szendrey János: Miskolc város története. II. Miskolc, 1904. 162. [14] Közelebbi helyimegjelölés nélkül. Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci mészáros céh 400 éves múltja. Miskolc, 1925. 26. [15] A pecsét egy 1811-es contractus-levélen szerepel. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye (továbbiakban HOM HGY), Ltsz: 53.4627.1. Közli Marjalaki Kiss is i. m. 43. [16] Vö: Nagybákay Veszprémi 187. [17] Rablin József galíciai péklegény vándorkönyvéneik 9. lapján. HOM HGY Ltsz: 53.4624.1. ri8] HOM HGY Ltsz: 53.767.1. [19] HOM HGY Ltsz: 53.768.1. [19 a] Jákob i. m. 14—15. [20] HOM HGY Ltsz: 53.790.1. [21] Eekete Imre miskolci tímárlegény vándorkönyvenek 9. lapján. HOM HGY Ltsz: 53.4634.1. [22] HOM HGY Ltsz: 53.259.1. [23] HOM HGY Ltsz: 53.770.1. [24] Karamán József sárospataki csizmadialegény vándorkönyvenek 7. lapján. HOM HGY Ltsz: 70.55.1. [25] Malo János tokaji csizmadialegény 1874-ből származó vándorkönyvének 12. lapján. HOM HGY Ltsz: 70.56.1. [26] Kosa Ferenc mezőcsáti csizmadialegény 1871-ben kiállított vándorkönyvének 9. lapján. HOM HGY Ltsz: 70.57.1.
