A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek

BORSODI, ABAÜJI ÉS ZEMPLÉNI CÉHPECSÉTEK 215 Motil Antal 1869-ből való szabadulólevelére a tállyai bodnárok új, 1841-e! keltezett céhpecsétjüket nyomták rá [102]. A kerek, 2,8 cm átmérőjű pecsétnyomat körirata így olvasható: „A TÁLLYAI BODNÁR CZÉH PETSETIE 1814". Belsejében két aránytalanul kicsi oroszlán hordót, kádárbárdot és bunkót tart. Fölöttük szétnyitott íves fakörző rajza van. 55. A mádi bodnárok céhének pecsétje is csupán nyomatban maradt ránk [103]. A kerek pecsét átmérője 3,2 cm. Körirata kettős vonalkörben íut: „MEZŐ. MA AD VAROSA NS BO . . . CEEHNEK PETSETYE". A köriraton belül a fenti ötágú korona, kétoldalán 1813-as évszám, alatta íves fakörző, majd hordó van, amelyet két oroszlán tart. A pecsétnyomat közepe alul keresztben vonalkázott, fölötte bodnárbárdnak, vagy bunkónak a domborított képe látható. 56. A bodrogkeresztúri kádár céh pecsétje 1815-ből származik. A 3,5 cm átmérőjű kerek, erősen domborított pecsétnyomat kerületén körül két vonal között felirat fut: „PRI. B. KERESZTÚR VÁROSA K. CZÉH PETSETYE 1815". A köriraton belül fenn ötágú korona van, alatta két oroszlán, mely mancsaival ovális, egyszerű pajzsot tart. A pajzsban nagy hordó, mely fölött állítható íves fakörző, kádárbunkó és kádárszekerce látható [104]. 57. A tokaji bodnár céh 1816-os pecsétjét is csupán lenyomatban ismerjük [105]. A kerek, 3 cm átmérőjű pecsétnyomat köriratán („TOKAI VÁROSÁBAN BODNÁR. C. P. ANNO 1816") belül korona alatt két ágaskodó oroszlán hordót, rajta fakörzőt azonkívül bodnárbárdot és bunkót tart. 58. A tarcali bodnár céh pecsétjének lenyomata egy 1825-ből való szabadulólevelen maradt meg [106]. A nyomat hibás, de a fő motívumok kivehetők: Kerek a pecsét, átmérője 3,4 cm, körül felirata a következő: ,,[A TARTJZAL[I BODNÁR] CZÉH PETSETYE". A köriraton belül a szokásos hordó fölött íves fakörző, kádárbunkó és szekerce, a hordó két oldalán pedig hosszú ruhába öltözött, püspöksüveges két szent alakja látható. A pecsétnyomó készítésének éve ismeretlen, de valószínűen a 19. század első negyedében metszették. 59. Az abaújszántói bodnár céh pecsétjét egyetlen nyomatban, Györgyik János 1836-os szabadulólevelén ismerjük [10

7

]. A hibás nyomatú pecsét köriratából a következő olvasható: „ .. . DNÁR. MESTEREK ....". A köriraton belüli motívumok: a korona két oldalára elosztva 1818-as évszám alatt szétnyitott szárú íves körző, abroncshúzó, majd egy hordó van, melyet két oroszlán vesz közre. A kör alakú pecsét átmérője 3,4 cm. 60. A miskolci kőművesek, ácsok és kőfaragók céhe 1773-as pecsétjének lenyomatát egy 1852-es szabadulólevélről ismerjük [108]. A viszonylag nagy méretű, 3,5 cm átmérőjű kerek pecsét hibás nyomatából a körirat így olvasható: „D. MAU... STEINM: INSIGE. . .. MMER. IN STADT. MISKALTZ". A feliraton belül a korona alatt kétfejű, kiterjesztett szárnyú sas képe van, melynek testét egy sima vonalú, alul félkörívvel záródó pajzs alkotja. A pajzs négy részre osztott, egyik rekeszében szent alakja, a másik háromban kőműves, ács és kőfaragó jelvények (rajzaikból kivehető: körző, mérőón, szekercék, derékszög, majd körző, derékszög és keresztfejsze) láthatók. A sas testén kétoldalt elosztva található az 1773-as évszám (54. kép). 61. A szomolnoki kőműves céh pecsétje 1803-ból való [108/a]. A vas pecsétnyomó nyele lesarkított négyzetes testű (7,5 cm magas), vaskos, ovális nyomó-