A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek

BORSODI, ABAÜJI ÉS ZEMPLÉNI CÉHFECSÉTEK rávéste monogramját, az FS betűket is. A pecsét magassága nyéllel együtt 4 cm, a nyomófelület átmérője 3,2 cm (47. kép). 46. Az abaújszántói kötélverő céh 182l-es pecsétjének kerek, sárgaréz nyomólapja, hasábos, fazettált, 11,5 cm hosszú nyele van. Lapján két oroszlán koronás pajzsban a kötélverő céh jelvényét tartja. Körirata: „DEUTSCHES SEILER ZUNFT IN SZANTO 1821 DEN 4. TEN FEBRUÁR" [84/a]. mt. : 46. kép. A miskolci kalapos céh 47. kép. A rimaszombati gombkötők 1819-es pecsétje. céhének pecsétje 1666-ból. 47. A miskolci kötélverő céh létezéséről sem Szádeczky Lajosnak, sem Szendrey Jánosnak, sem pedig Eperjessy Gézának nincsen tudomása [85]. Pecsétjük Kis Mihály miskolci kötélgyártólegény vándorkönyve 1849-ből és 1852ből származó bejegyzései mellett maradtak fenn [86]. A kör alakú, hibás nyomatú pecsét átmérője 2,9 cm. Körirata hiányosan olvasható: „SIGL DEK EHRS: SEILER HAND . .. MISKOLZ". Középen 1827-es évszám alatt korona van, kétoldalt két ágaskodó oroszlán, melyek négyszögletes keretben kötelescímert: szívvel összefogott száltartót és két tekerő kampót tartanak. V. Fa-, építő- és agyagipar 48. A sárospataki asztalos céh 1771-ben készíttetett pecsétet [87]. Az ovális pecsét legnagyobb és legkisebb átmérője 2,8 ill. 2,5 cm. Mind a pecsét teste, mind nyomófelülete rézből való. Rajza egyszerű: a köriraton („SÁROS PATAK ASZTALOS CZE PETE 1771") belül két pálmaággal és koronával közrefogott szerszámok: gyalu, vinklivas, cirkálom (körző) és termékek: kulcsok és egy pisztoly látható. A pisztoly és a kulcsok jelenléte azt bizonyítja, hogy az asztalosok a lakatosokkal és a puskaművesekkel alkottak egy közös céhet (48. kép). 49. A miskolci asztalos céhnek két pecsétjét ismerjük 1799-ből [88]. Mindkettő csak nyomatban maradt meg. A céh maga 1799-ben alakult meg, még14*