A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODÓ Sándor: Borsodi, abaúji és zempléni céhpecsétek

190 BODÖ SÁNDOR Zemplén megyebeli gyűjtemények valamelyikében találhatók. Céhpecséteinkről eddig Szendrey János írt néhány sort (közölve 4 pecsét rajzát) Miskolc-monográfiájában [8], majd Leszih Andor ismertetett összesen 10 darab pecsétet az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1903-as, 1905-ös és 1906-os évfolyamaiban [9]. Ujabban pedig Jákob Károlynak és Nagybákay Péternek jelentek meg területünkre is vonatkozó közlései [10]. Az 1900—1930-as években a Borsod-Miskolci Múzeum, főleg Leszih Andor és Megay Géza révén nagyon szép, a régi céhes időket dokumentáló anyagot gyűjtött össze Miskolcról és környékéről. Közülük a behívótáblákat már közreadtuk [11]. Múzeumunk itt bemutatandó céhpecsétanyagát kiegészítettük a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztálya, a sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Múzeuma és a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményeiben megtalálható pecsétekkel is. Dolgozatunkban a máig fennmaradt ércpecsétek mellett ismertetjük azon pecsétnyomatokat is, melyeknek eredetije nincs meg, de a megye céhes iratanyagában fellelhetők. Ugyancsak közöljük a céhpecsétekhez kapcsolva az iparágak legjellemzőbb, mesterségjelvényeket tartalmazó mesterpecséteit is. Az iparos kismesterségek kialakulásának, rendszerének nagyon jó összefoglalását adja Nagybákay Péter a veszprémi céhpecsétnyomókról írott dolgozatában [12], így azok ismertetésétől itt eltekintünk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei anyagunkat az általa alkalmazott rendszerben — szakmák szerint sorra véve — adjuk közre, segítendő ezzel egy későbbi országos összefoglalás készítőjének dolgát. I. Élelmezési ipar 1. Miskolc legelőször szabályzatot nyert céhét a mészáros mesterek alakították [13]. Céhük régi pecsétjét Marjalaki Kiss Lajos közli a Miskolc városi 1. kép. A miskolci mészáros céh pecsétje a 17. századból. A cikk fotóit Szepsy Szűcs L. készítette