A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

SAÁD Andor: Rákóczi Zsigmond csontmaradványainak vizsgálata

RÁKÓCZI ZSIGMOND CSONTMARADV ANYAINAK VIZSGALATA l'jg idős férfi csontmaradványait Rákóczi Zsigmond földi maradványainak fogadom el. Másképpen áll a dolog a koponya esetében. Rákóczi Zsigmondra vonatkozó feljegyzések nem emlékeznek meg arról, hogy valaha is ilyen súlyos koponyasérüléseket szenvedett volna. Amit betegségéről tudunk, azok köszvényes bántalmakra vonatkoznak. Nagyon erős lábfájdalmai következtében 1607-ben már hordszéken vitték Istvánfi teljesen hitelt érdemlő leírása szerint. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy milyen következtetéseket lehet levonni Rákóczi Zsigmondnak ránk maradt ábrázolásai alapján. A szerencsi tumbán levő ábrázolása sajnos 1644-ben megsemmisült. A Széchenyi éremgyűjteményben levő, 10 dukátos aranyán az öreg fejedelem magas, egyenes homlokú, szépen ívelt orrú, és hosszú arcélű férfinak van ábrázolva. Ismerve korának kitűnő erdélyi pénzverési technikáját, ezt az ábrázolását hitelesnek fogadhatjuk el. Az erdélyi vésnökök a többi fejedelem aranyain is jól ki tudták fejezni a megörökített fejedelmek jellemző arcvonásait, a fej alkatát. Rákóczi Zsigmondnak ezt a szóban forgó ábrázolását a 12. ábrán mutatjuk be, a fénykép az eredeti 10 dukátosról a Magyar Nemzeti Múzeum fényképészeti laboratóriumában készült. Kis dukátos aranyán levő ábrázolását Weszerle érmészeti munkájából véve, a 13. ábrán mutatjuk be. Azt is tudjuk Vayer Lajos alapos tanulmányaiból, hogy a Történelmi Arc8. kép. A sérült férfikoponya elülről. 12*