A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

MEGAY Géza: Az avasi temolomi ásatások

138 MEGAY GÉZA 2. Egy ajtókeret ívének kezdődő tagozata, vaskos profillal. (XXVII. t. 2—3.) Hasonló került elő a noszvaji Árpád-kori templomban. 3. Három gótikus bordatag. (XXVIII. t. 1.) 4. Gótikus oszlopdob két darabban (XXVIII. t. 2.). Az egyik fele a szentélyben, a másik a templom északi részében került elő. A dob a XV. századi lemplom egykori nyolcszögű oszlopából származik. 5. Faragott ablakrácstöredék K FUZ felirattal. (XXVIII. t. 3.). 6. Faragott ajtóbéllet töredéke. (XXVIII. t. 3.) Hasonlót a noszvaji templomból ismerünk. 7. Faragott kő töredéke, mélyen vésett 4-es számmal. (XXVIII. t. 3.) 8. Faragott kő töredéke mélyen vésett Z alakkal. (XXVIII. t. 3.) 9. Faragott kőtöredék, mélyített sarokréssel (vakablak?). (XXVII. t. 4.) 10. Faragott konzol, alsó része prizmás alakkal. 11. Faragott pillértag, nyolcszögű oszlop része, az eddigiektől eltérően nagy fajsúlyú, barnás színezetű kőből. Ez a korai kis templomból került elő. 12. Faragott gótikus ablakrácstöredék, az előbbivel megegyező anyagból. A korai kis templomból került elő. 13. Faragott sírfedlap-töredék, mélyen vésett kereszttel, szentén az Árpádkori templomból. Analógiáit a kassai székesegyház melletti Orbán-torony szolgáltatja. Csorna József „A magyar heraldika korszakai" című munkájában közölt legegyszerűbb kassai sírkő teljesen megegyezik az a vasi sírkővel. Csorna J. munkája alapján ennek korát a XIV. század elejétől a század közepéig határozhatjuk meg {9]. A 11., 12. és 13. tétel alatti kőfaragványok a templomból eddig előkerült legrégibb darabokat képezik. Ezek a darabok a jelenlegi nagy templom belsejében elhelyezkedő Árpád-kori, esetleg román stílusú kis templom falaiból származnak. A kis templomot valószínűleg a leégése illetve romba dűlése után építhették át gót stílusú ablakkeretekkel és egyéb részekkel. Ezt bizonyítják az előkerült faragott köveknek anyag- és stílusbeli különbségei. Ezt bizonyítja a kis templom más felépítésű és szerkezetű alapfala is. A jelenlegi templom alapfala andezit-tufa és homokkő, a kis templom alapfala pedig legnagyobb részben koptatott bükki szürke mészkőből áll, és csak néhol találtunk benne homokvagy más fajtájú köveket. A jelenlegi templom egykor félkörösen elhelyezett négy oszlopának alapjai, és a kis templom keleti falazata közötti tér kitöltésére alkalmazott, és oda beépített építési anyagként felhasznált kövek között előkerült még két freskós töredék is. 1. Nyílt ékkövekkel kirakott színes koronás főt ábrázol az egyik (XXIX. t. 1.) sajnos maga a kép igen megviselt állapotban került elő. Ehhez hasonló, ugyancsak koronás főt ábrázoló kép a noszvaji templomban került elő. 2. A másik freskós kő szakállas férfit ábrázol, lapos sapkával. (XXIX. t. 2.) Hasonló falfestményt ugyancsak a noszvaji templomból ismerünk. A noszvaji falfestmények a XIV. századból származnak. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a mai gótikus avasi templom előtt valószínű még az Árpád-korban épült kisebb templom állt, egyenes zá-