A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

MEGAY Géza: Az avasi temolomi ásatások

A MISKOLCI AVASI TEMPLOM 1941. ÉVI ÁSATÁSA 135 arany és ezüst vastag szalagszerű sujtásokkal díszített ruhaelőrészt találtunk, formája a VII. számú sírban levőhöz hasonló. (XIX. t. 1.) De ennek mintája másféle, a sújtások felülről lefelé az egész felületen párhuzamosan vannak elhelyezve. Belseje sárga selyem, amelynek alsó részére világos sárga szövetanyagot varrtak. Az alsó lábszár közepe táján a szoknya maradványai vannak, két széles arany-ezüst szövésű lapos sujtásokkal díszítve. A szoknya anyaga sárga selyem, alatta sárga szcvetanyag. A két sujtás egymástól 2 cm-re van, szélessége 1,5 cm. A láb helyén szattyánbőrcsizma szétmállott állapotban, ennek alakját már megállapítani nem lehetett. Az egykori testen levő ruhamaradványok mérete a pártától a csizmáig 133 cm volt. IX. számú sír: A sírgödör alig volt megállapítható. A VIII. sz. sírtól nyugatra, két csontváz félig elenyészett állapotban, melléklet nem volt. X. számú sír: (sírgödör). Közvetlenül a IX. sz. sírtól nyugatra, a sírgödör üres volt, tartalma teljesen elenyészett, mellékletek nem voltak. XI. és XII. számú sírok (kripta): Kettős sír, egymás mellett, Miskolczi Ambrusné sz. Illavölgyi Katalin és fia Miskolczi István sírja. (XIX. t. 2—4, XX. t. 1.) A Miskolczi Ambrusné Illavölgyi Katalin sírfedlapja szürke hamokkőbői van. A sírfedlap felső részén négyzetes illetve kör alakú kartusban címeralak van. (Két tőr, vagy lefelé irányított köpüs lándzsahegy, csillag és félhold), körülötte feliratok. Miskolczi Ambrusné fia Miskolczi István szürke mészkő sírfedlapjának alsó részén kimélyített négyszögben címerpajzs, a családi címerrel: kardot tartó páncélos kar, felette jobbra csillag, balra pedig félhold alakjával. A címer mellett és a sírkő minden részén, még a széleken is feliratok vannak. A kettes sírkamrát oldalcól bontottuk fel, a behatolás után meg lehetett állapítani, hogy azt már régen felbontották, feldúlták, egyik sarkán a falazat ki volt bontva, és ezen a helyen a föld kissé beomlott. Ez azt bizonyítja, hogy amikor a templom romokban lehetett, akkor a kriptákat fosztogatták. A kriptában csontváz már nem volt, csak kis csontdarabok. Miskolczi Ambrusné koponyájából csak a koponyatető maradt meg. Haja vállig érő szőkés-barna volt. A koporsó darabjai teljesen szétesve és össze-visszaságban voltak. Csak Miskolczi Ambrusné sírkamrája volt meg, fiának sírja már hiányzott, csak a sírfedlapot találtuk a helyén. Mellékletek: A szétesett koporsó töredékei között a mell táján pruszlik, hiányos, egy sujtása nincs meg, szét van szakítva, anyaga vöröses-barna selyem. Elöl három széles, arany csipkeszalag vonul végig. Hátul három függőleges és egy vízszintes, széles, aranyszövésű csipkeszerű sujtás van, amely a pruszlik vállszalagján folytatódik. A pruszlik mellett barna, fülszerű zsinórzat maradványa volt. (XX. t. 2.) A koporsótöredékek között barnás-vörös, sima selyemszoknya darabjait találtuk. A két sírfedlap pontos másolatát a múzeumban helyezték el, az eredetieket pedig a templom keleti végében levő két falpillérbe helyezték. XIII. számú sír: Közvetlen a templom szószéke alatt, fekvő legmélyebb kripta, sírbolt volt, minden jelzés vagy felirat nélkül. (XXI. t., XXII. t. 1.) A kripta méretei: 250x240x220 cm, felül boltívesen kiképzett, a boltív vállmagassága 180 cm. A boltív teljes magassága 235 cm. A sírkamra falazata ciklopszszerű kőfal. A sírkamra teljesen fel volt dúlva. Az ajtószerű nyíláson leereszkedve a 380 cm mélyen levő talajon a legnagyobb össze-visszaságban voltak a koporsók és koporsótartó bakok, csontok, ruhák maradványai. A kripta