A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)
MEGAY Géza: Az avasi temolomi ásatások
A MISKOLCI AVASI TEMPLOM 1941. ÉVI ÁSATÁSA 131 7. Feliratnyomok a volt sekrestyeajtó és a mellette levő fél oszlop, pillér között (VIII. t. 2.). 8. Medallionban festmény a szentségtartó fülke mellett (V. t. 3., IX. t. 1.). 9. Medallionban szent alakja a templom északi falán, az első csúcsíves ablak alatt (IX. t. 2.). 10. Az orgonakórus alatt a falból kiszabadított, egykori faragott konzol mellett térdeplő, oldalán kardot tartó alak töredékei. 11. Medallionban szent alakja a déli falon, a papi szék mögött (IX. t. 3.). Ezek a freskótöredékek az ásatás előtt mind a padló szintje fölötti részen kerültek elő. A legnagyobb valószínűség szerint, mind a XV. századból származnak. Ilyen freskókat találtak a szalonnai ref. templom diadalívén. * A kézzel festett feliratok valószínűleg a templom 1544-es leégése után kerülhettek a falakra. A falakon fentebb is előkerültek freskónyomok elszórtan, ami azt mutatja, hogy mikor a templom teljes pompájában állott, mindenütt freskók borították a falakat. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy — amint már fentebb is említettük — amikor 1924-ben a templom északi bejárata fölött a többszörös freskófeliratot megtaláltuk, még ott 8—10 méter magasságban is előtűntek halványan a szép szőlőindát, gyümölcsöt ábrázoló falfestmények. Ezeken a freskókon kívül még egy freskó került elő a szentélynél, de ez már a föld alatti feltárásnál bukkant fel, erről később szólunk. A templom feltárását két részre osztottuk, éspedig horizontálisan kettéosztva, a föld feletti részt és a föld alatti részt különböztetjük meg. A föld feletti rész feltárásáról eddig szóltunk, a föld alatti részt a következőkben ismertetjük: A templom összes padjainak eltávolítása után következett a talajon levő és különböző padlókövezet eltávolítása. A legnagyobb részben ciklopszidomú és csak két lapján faragott kövekből állott a padlat, különösen a szentély körüli rész, de az is a legnagyobb összevisszaságban volt elhelyezve, a két oldalhajóban pedig téglány alakú, különböző méretű kváderkövekből állott a burkolat, melyek között helyenkint későbbi téglabetoldások is voltak. A föld alatti feltárásoknál kétféle sorrendet követünk, éspedig: először a sírokról beszélünk, másodszor az építészeti objektumok sorrendjéről (feltárás szerinti sorrendet értünk alatta). A sírok feltárásáról és elhelyezéséről a mellékelt tereprajz ad útmutatást (X. t). Az egyes sírok feltárását a templomban folyó átalakítási munkák miatt, a munkához igazodva, csak ötletszerűen végezhettük, olyan helyeken, ahol a folyamatos munkát nem zavartuk, a sírok feltárásának sorrendje ezért olyan ötletszerű. I. számú sír (XI. t.) Négy esi Szepessy János sírja. A kripta téglából épített, és több métermázsa súlyú sárga homokkőből faragott, téglány alakú sírfedlappal van ellátva. 9*
