A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

GÖMÖRI János: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról

A SÁROSPATAKI R. xK. TEMPLOM MELLETTI 1968-AS ÁSATÁS H% A másik egy Árpád-kori szemétgödör, amelynek kerámiaanyaga erősen soványított szürke fazéktöredékekből és vékony, fehér falú, piros vonalakkal festett edénydarabokból áll. A szürke kerámia a vállon hullámvonallal, a hasán körbefutó, párhuzamos, egyenes vonalakkal díszített. Az egyik alj töredéken kereszttel osztott, téglalap alakú fenékbélyeg látható, egy másik, fehér edényke alján pedig félig lepattogzott sárga máz van (5. kép.) A cinteremfal alatt húzódó gödör feltöltése a kerámiatöredékek alapján a XIII. századnál korábban nem történhetett. A piros vonalakkal festett fehér kerámia a XIII. században tűnik fel az ország más területein is [10] és a XV—

XVI. századig használatban marad [11]. 2. A temetőkerítésfalra épült harangtorony korának tisztázása végett feltártuk a torony É-i részében rekedt sírokat, amelyek három rétegben helyezkedtek 1. (39—57. sírok.) A torony felépítése után még temetkeztek a temető DNy-i részébe, amint azt az E-szelvényben feltárt sírok mutatják. (66— 97. sírok.) Itt kettővel több sírréteg volt, mint a torony alatt. (6. kép.) Az alapárok ásásakor metszett csontvázak közül kettő XV. századi övveretekkel feküdt a sírban. (7. kép.) Ezek, alulról számítva, a második sírrétegbe tartoztak, így alátámasztják a torony építésének XVI. század elejére való datálását [12]. Az a tény, hogy a XV. századi sírok a második sírrétegben fekszenek, 7. kép. 1. A 88. gyermeksírból; 2. A torony alapárkából. Janó Ákos felv.