A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

K. VÉGH Katalin: Kelta leletek a miskolci múzeumban

KELTA LELETEK A MISKOLCI MÚZEUMBAN nek [69], J. Filip pedig a II. századba, főleg annak második felére helyezi a készítésüket [70]. B. Benadik megfigyelése szerint azonban Délnyugat-Szlovákiában már a III—

II. század fordulóján előkerült fiatalabb duxi típusú fibulákkal együtt, s készítik tovább az egész kelta korban [71]. b) Urnák Formailag két csoportba sorolhatók: 1. laposabb, széles szájú urnák: XVIII. t. 6, XIX. t. 6., XXIV. t. 4—6.; 2. magasabb, szűkebb szájúak: XX. t. 6., XXI. t. 3., XXII. t. 4. Hunyady I. ez urnatípusokat a La Téne B—C-be és a La Téne C-be keltezte [72]. A hasonló kerámiaanyagot tartalmazó Bajci—Vlkanove-i temetőt B. Benadik a II. század végére helyezi [73], s a többi, az északmagyarországi kelta anyaghoz hasonló leleteket tartalmazó szlovákiai temetőt a II—

I. század közepéig keltezik [74]. c) Tálak Behúzott, duzzadt peremű, korongolt: XXI. t. 4., XXIII. t. 3., XXV. t. 2. sz. Ezek a II században gyakoriak [75], de az újabb kutatások szerint már a korai kelta sírokban is megtalálhatók Délnyugat-Szlovákiában, Morvaországban, Ausztriában, Dunántúlon. A Hurbanovo-i temetőben fiatalabb duxi típusú fibulával együtt volt [76]. A XXIII. t. 5. sz. tálformák a nagy gömbös zárótagú fibulák horizontjában jelennek meg. A XVIII. t. 1., XIX. t. 2., 5., XXIII. t. 7., XXV. t. 3., 4. sz. edénytípusok általában a II—

I. század fordulóján tűnnek fel. A magasabb nyakú tálformákhoz tartozik a XXII. t. 1. sz. tál, amely a II. század második felében gyakori forma főleg hazánkban, Szlovákiában, Morvaországban, Alsó-Ausztriában [77]. A XXII. t. 2. sz. magas, széles szájú, duzzadt peremű tál egy kis füles, szürke, korongolt bögre (XVIII. t. 2.) és behúzott peremű, szürke, korongolt tálrészek (VII. t. 1., 3.) kíséretében került elő a Szeleta-barlangban. A XV. t. 7. és XXII. t. 7. sz. kézzel formált, behúzott peremű tálak szkíta kapcsolatokat bizonyítanak. d) Tálformájú kis vázák A XXI. t. 6., XXII. t. 5., XXIII. t. 8., XXIV. t. 1., XXV. t. 1. sz. edényformák a II. századtól a La Téne-kor végéig előkerülnek. Másik változatuk lekerekített, rövid öblösödéssel készült: XXI. t. 7., XXIV. t. 2., XXIII. t. 4. sz. Ezek a II—I. század fordulójától az I. sz. végéig keltezhetők [78]. e) Palack alakú edények A XV. t. 8. sz. bodroghalmi és a XXI. t. 2. sz. mezőkövesdi edény képviseli ezt a típust. A palack alakú edények már a La Téne B-ben megjelennek és a kelta korban végig megvannak [79], leginkább azonban a II. századtól fordulnak elő [80]. f) Füles bögrék A XIX. t. 1. számúhoz (Szerencs) igen hasonlít formájában és díszítésében is a Kolozsváron előkerült kis bögre [81]. A XXI. t. 5. sz. (Mezőkövesd) edénynek két agyagszalagból csavart füle van. A csavart fül a La Téne C—D anyagban található meg. Ilyen fülű bögrét Gáváról ismerünk [82]. A XXII. t. 3. sz. rados6