A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

BODGÁL Ferenc: In memoriam Kóris Kálmán

i. n memóriám KŐRIS KÁLMÁN 1878. aug. 5. — 1967. jan. 14. A miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének megteremtője, a matyőság századeleji kutatója egy fáradságos és hosszú élet után 89 éves korában távozott el tőlünk. Nevét, munkáságát a századeleji szakfolyóiratokból a fiatalabb nemzedék is jól ismeri. Személyesen az utóbbi években már csak kevesen ismerték, egykori pályatársai régóta nem élnek, nevük, munkásságuk már tudománytörténet. Kóris Kálmán 1878-ban született, az emlékezetes miskolci nagy árvíz előtt három héttel. Nagyatyja lakatoslegényként vándorolt a múlt században Miskolcra, apja városi főpénztáros volt a század elején. Szülővárosában érettségizett a múzeumépületben levő egykori gimnáziumban, majd 1897ben műegyetemi hallgatónak iratkozik be. A következő évben átiratkozik a Képzőművészeti Főiskola tanári szakára. Tanulmányai közben leszolgálja 1900—1901-ben katonaidejét a miskolci 10-es honvédeknél. 1904-ben fejezi be főiskolai tanulmányait és megkapja a rajz, ábrázoló mértan és művészettörténeti tanári oklevelét. A munkásmozgalomba Budapesten, hallgató korában kapcsolódik be, egy szabadkőműves páholy tagja, majd egyik alapítója lesz a haladószellemű Galilei Körnek. Tagja a szocialista diákok szövetségének, részt vesz a diákmozgalmakban és szoros barátság fűzi Szabó Ervinékhez. Tevékenyen részt válial a munkások nevelésében, tanfolyamokat tart az építőmunkás- és vasas fiataloknak. Negyedéves korában ismerkedik meg a népi ornamentikával, s ekkor