A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

ADATOK A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI BETYÁRVILÁG KIALAKULÁSÁHOZ talma közvetlenül esik egybe. (A konkrétum és absztraktum közvetlenül fedi egymást a tudatban.) Később, a történelem folyamán a kés, sarló, kasza használata folytán ebből a ma is meglevő alapcselekvésből differenciálódott és önállósult a „kitépés, kiszakítás" mozzanata a „levágás, elvágás" mozzanatává, amelyet a szerszám alkalmazása fejlettebb, közvetett cselekvéssé emelt. A már nem tépett, hanem levágott növényi szálak összegyűjtésének is új technikái alakultak kd az ujjakat helyettesítő villa és gereblye használata következtében (ETHN. 1958. 292. p.), amelyek az alapcselekvéssel, a collectioval, a gyűjtéssel többszörösen is közvetett kapcsolatban vannak, és a tudatban gyakran keverednek, gyakran tévesen asszociálódnak. Az emberi kéz gyűjtő tevékenységén alapuló fogalmakat a tudatban a puszta kézzel végzett gyűjtő tevékenység állandóan érzékelhető volta integrálja és vezérli, tereli a valóság helyes tükrözésére. Szerintünk a „takar, fed, tego" jelentés másodlagos, „az újratermelés fokán is folytatandó gyűjfőtevékenység", amely tk. a „gyűjtés, colleetio" következménye, lényege, absztraktuma is. Akár csavargatás, akár göngyölgetés, akár betakarás a gyűjtés következménye befedés. Ezt a cselekvést végző ember az összegyűjtött anyag segítségével végzi, tehát a gyűjtögetés, a szedegetés folyamán a gyűjtögetés a szedegetés tárgya eszközzé alakul, a takarás, a fedés eszközévé és nem fordítva. [102] MÁL: Közgy. jzk. 1552/1806. sz. [103] Uo. 2119/1806. sz. 1104] Uo. 3444/1806. sz. Per. 179. p. [105] Uo. 3445/1806. sz. [106] Uo. 727/1807. sz. [107] Uo. 1412/1807. sz. [108] Lajos Árpád muzeológus (Miskolc) szíves közlése szerint a sajószentpéteri plébánia anyakönyvében az elhalálozás bejegyzése nem található. [109] Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom iratai. Bp. 1957. I. 152. p. [110] Schram: i. m. 141—142. p. [111] Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820—1867. Bp. 1956. 50. és 107. p. [112] Sziklay—Borovszky: i. m. 383. p. [113] Uo. 525. és 385. p. [114] Kresz: i. m. 143. p. [115] VASI SZEMLE, 1964. 192. p. [116] Sz. L. Rubinstein: Lét és tudat. Bp. 1962. 331—340. p. [117] Gegesi Kiss Pál: A személyiségről. Magyar Pszichológiai Szemle, XX. 1963. ig5 205. n [118] VASI SZEMLE, 1964. 175. p. [119] Az Angyal Bandi c. színdarab hatása alatt más betyárok is ezt a híres nevet választották maguknak, hogy fellépésük sikerét biztosítsák. Somogy megyében a XIX. század első felében működött egy Horváth István nevű kegyetlen rabló, ki Angyal Bandinak nevezte el magát és a törvény előtt is e néven szerepelt (Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár 1944. 243—244. p.; Vö. Orsz. Levéltár: Curiai Lt. Extr. proc. crim. 4609. sz.: „Angyal Bandi cum sociis plurium Criminum reus ex Cottu simeghiens. app. rev. 15a Maji 1813." Az index szerint; az ügyirat nincs meg.) Egy későbbi adat Bács megyéből uo. 8513. és 8877. sz.: „Angyal Andreas Criminis furti reus ex Comitatu Bacsiens. app. rev. 22a Xbris 1825." (Az ügyirat nincs meg.) [120] Dömötör Ákos: Az ukrán hősdalok és a történeti valóság. Bp. 1963. (Kéziratban.) [121] Pór Anna: i. h. [122] Magyarság néprajza III., 129. p. [123] Otrokocsi Nagy Gábor: Református kollégiumi diák-irodalom a felvilágosodás korában, öntudatlan népiesség kéziratos gyűjtemény-irodalmunkban. Debrecen 1942. 45.; Vö. Pogány Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán. Bp. 1959. 166—167. p. [124] Stoll: i. m. 245. p. Közli a pozsonyi szlovák Tudományosa Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében levő Cantillenae. Énekek. Pesniecki című XVIII. sz. 2. feléből származó gyűjtemény rövid leírását, mely szerint a 266 lapon található Angyal Bandi nótájának szövege. Mivel a gyűjtemény kora pontosan nem határoz-