A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

408 DÖMÖTÖR SÁNDOR nem tekintette lezártnak az ügyet, mivel tisztviselői feddhetetlenségének megvédéséről volt szó és Ónody András perirata sorsának kivizsgálásáról szóló jelentést december havában a Magyar Udvari Kancelláriának megküldte [105]. Az Önodyféle pert ezzel 1807. Böjtmás Hava 11. napján tartott ülés lezárta [106], de igazában akkor ért véget a per, amikor a kancellária értesítette a megyét, hogy Torkoss udvari ágenst Ónody András ügyének helytelen vitele végett megfeddte [107]. Ezzel a kancellária és a megye között folyó jogi harc Ónody ügye miatt végetért. A váratlan elhalálozás szüntette meg a pert [108]. Sem a per sokfelé ágazó szövevénye, sem az emlékezésekben színesedő tények nem magyarázzák, hogy mi okozta Ónody András — Angyal Bandi óriási népszerűségét. A periratok leírásai és érvei, betyáros tettei jelentéktelenségét igyekeznek bizonyítani. Ónody András védekezése pedig azt mutatja, hogy igen maradi ember volt, de az uralkodó renddel való szembehelyezkedése rokonszenvessé tehette őt az alsóbbrendűek előtt, ha nem is volt forradalmár. Laczkovics János kora közrendű nemes emberét Martinovics röpiratához írott jegyzeteiben így jellemzi: „Bertsényi, Rákóczi, Bezerédi nótáit füleket bosszantó tárogató sípon majd zöld, majd pedig a tsikós gulyásokhoz hasonló fekete ümeg és gatyában, üstökben gombozott vagy szerte széjjel kótzosodott hajakkai, kutsmában borított fővel, hogy az esztelensége gyapjas borítékja alól ki ne gőzölögjön, és az arisztokati gőz benne annál jobban megsüllyön, fújja, danollya; ki a kantsók között hangos torokkal a leg jobb, bölcsebb fejedelmeket szidalmazza, privilegyiumait nemességit hánnya veti, mint megőrült dühödött ember széles kargyát forgattya, mint Donkisot a szélmalmokkal viaskodik ..." [109] A külsőségekben a nyugatot majmoló parókás-rizsporos főúri rend ezt a típust mélységesen lenézte, közönségesnek tartotta és megvetette, a nemesség söpredékének kezelte. Angyal Bandi nótája éppen ilyen magyarkodó viseletű és viselkedésű embernek írja le a híres betyárt. Gönc városa akkor ütött rajta sikeresen, amikor a lovát kezdte nyergelni, sárga kendős kantárral fékelni. Sléziából készült aranyrojtos gatya volt rajta, nyakában kunosán fátyolkendő, fejében kurta süveg ..módosan", gondosan eligazítva, vállain zsírosbunda, lova fején és csizmája szárán hosszú sallang. Kezét megkötözték és fegyveresek kísérték Kassára. Kern törte meg őt az erőszak, mert nem hitte el, hogy le merik őt zárni, mint vaiami parasztot. Amikor azonban 33 fontos vasat tettek a lábára és naponta csupán egy font kenyeret, meg egy icce vizet kapott teste táplálására, látta, hogy hiba van és bánkódni kezdett [110]. Angyal Bandi, ill. Ónody András parasztos ruházata a Csereháion azért volt feltűnő jelenség, mert hivalkodóbb volt, mint általában a csereháti pásztorok viselete és rossz példát mutatóit számukra-^ 11]. A csereháti díszítőművészeti elemek erős szláv hatást mutatnak annak ellenére, hogy a ruházkodás terén az egyszerűsödés tendenciái érvényesültek. Nemcsak a népnyelvre hatottak a Tisza mellékéről jövő puritán kálvinista prédikátorok és pedagógusok, hanem az öltözet módosításaira is [112]. 1797-ben, majd 1800-ban és 1805-ben szükségessé vált a francia hadak ellen a nemesi felkelés fegyverbe szólítása. Az abaúji nemes csapatok zsinóros egyenruhája világoskék dolmány és nadrág volt. A paraszt férfiak Nyíriben pl. díszítés, zsinórozás nélkül fekete és fehér posztóból csináltatták dolmányukat, derekasukat és télen a nadrágot [113]. Fokozatosan alkal-