A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÖMÖTÖR Sándor: Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezdeteihez

ADATOK A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI BETYARVILÁG KIALAKULÁSÁHOZ 397 vagy más betyárok által elkövetett hőstettek leírásával bővülnek, vagy divatjamúlt szokásokon alapulnak [41]. Dienes István feldolgozásában figyelemre méltó mozzanatnak tartjuk annak említését, hogy Angyal Bandi díszes ruhában, csikósnak öltözve ment kihallgatásra a királynőhöz. Itt nyilván többféle képzet keveredik a Mária Teréziához fűzött csintalan történetek valamelyik motívumával [42]. A későbbi népszínmű valószínűtlenül szentimentális parasztszemiéletének a csírái is korán felbukkannak az Angyal Bandiról szóló visszaemlékezésekben. Milyen mozzanatokat tarthatunk történeti tényeknek ezekben az emlékezésekben? Elhagyva a sallangokat és figyelembe véve a periratokban később ismertetésre kerülő adatokat, a következő vázlatot kapjuk: 1. Előkelő nemesi családból származott. a) Nyíriben (Abaúj megye) született; apja gazdatiszt volt. b) Borsod megyei vagyonos családból származott. c) Pest megyei birtokos család sarja volt. 2. Valódi neve Önody András volt. 3. Nem úri, hanem parasztruhában járt. 4. Szép ember volt; nevét is szépségéről kapta. 5. A nők bomlottak utána. (Angyal Bandi motívum.) a) A nőkhöz nagyon kedves volt. b) Sok szeretője volt. c) Paraszt-molnárleány volt a kedvese. d) Grófnő volt a szeretője. e) Egyiktől gyermeke is született. f) Gyermekei születtek egyik kedvesétől. 6. Hetvenkedő, igen erős ember volt; szerette fitogtatni erejét. 7. Bolondult a lovakért, az állatokért. 8. Csikós lett, hogy megtanulja a lovakkal való bánást. 9. A lótolvajlást is megtanulta közöttük. 10. Gönc városában fogták el lólopásai miatt. 11. Vasraverve kísérték Kassára, a börtönbe. 12. Bécsben kért kegyelmet bűneiért. a) A nádor megcsodálta szépségét, de nem engedett. b) A királynő megkegyelmezett neki. maga mellé akarta venni. 13. Börtönben halt meg. 14. Felakasztották. 15. Halála előtt elénekelte kedves nótáját. Az általunk felkutatott peres iratok adatai azt mutatják, hogy az emlékezések lényegükben igazak, de részleteik nem pontosak, a valóság más-más pontjailól tükrözik a történteket. Az emlékezések továbbadói igen sokszor nem a valóságnak megfelelő tényekkel, hanem saját ismereteikkel keverik össze Önody András életének eseményeit. Ez állásfoglalásuk következtében történik így, rnert a szépet még szebbnek, az elrettentőt még rettenetesebbnek mutatják. Az események azonban a valóságban sokkal aljasabbak voltak, mint amilyeneknek akár a nép, akár az írók képzelete megrajzolta, megjelenítette. Önody András