A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

UJVÁRY Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken

388 UJVARY ZOLTÁN [21] Dolgozatomat a bevezető rész kivételével 1955-ben készítettem. Időközben egy részlet a zempléni hegyvidék három szlovák községének (Üjhuta, Középhuta és Óhuta) kúttípusairól megjelent. L. Ujváry Zolián: Niektoré udaje k etnografickému studiu juhozemplínskej slovenskej obce Háromhuta (Mad'arsko). Slovensky národopis, VII. 1959. 251—261. 1. [22] így pl. Fél Edit: A társaságban végzett munkák Martoson. Népr. Ért. XXXIL 1940. 367—369. 1. [23] Hasonlóak a ríti-kulak vagy kotu-kutak, amikről Fehér Gyula ír, i. m. 178. 1.. azonban ezeket nem forrás, hanem talajvíz táplálja. Ilyenek a kiskunsági kopolyák és sirkuiak. Tálasi: Itatok... 130—132. 1. Lásd még: Ecsedi: A Hortobágy... 147. 1. és Györffy: a Nagykunság... 17. 1. [24] Dűlőt és határrészt megjelölő kútne vekkel az ország más területén is találkozunk. Tálasi egyik leírásában (Tálasi: Itatok... 134—135. 1.) a következőket írja: „Régi határtérképeken dűlő és határrész elnevezésekben sokszor találkozunk kutak nevével. A kunszentmiklósi határban Már-kútja, Boda-kútja, Teke-kútja, Szabadszálláson Herpay-kútja nevezetes határrészek. Balogok-kútja, Dazmatok-kútja kisebb tanyacsoportban egy-egy nemzetség tulajdona. Ezek az adatok is bizonykodnak, hogy milyen nagy jelentőségű volt hajdan egy többé-kevésbé karbantartott kút". [25] A mágikus jelekhez 1. Csaba József: Mágikus jelek egy nárai kúton. Index Ethnographicus, 1958. 2. sz. 229—231. 1.; Gunda Béla: A kereszt mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. LII. 66—67. 1. Gunda Béla: A lakóházat védő mágikus jelek. Index Ethnographicus, 1957. 2. sz. 192—198. 1.; Csaba József: Kereszt alakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél. Néprajzi Közlemények, L, 1950. 102— 109. 1. [26] A hegyaljai vízhordó rudakhoz 1. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen. 1956. 127—128. 1.