A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KEMENCZEI Tibor: Újabb bronzleletek Borsod megyéből

38 KEMENCZEI TIBOR nemcsak saját gyártási területükről ismeretesek, mivel kereskedelmi kapcsolatok révén más vidékekre is elkerültek. A 'tállyai leletben levő sujtásos fibula töredékeket a lelet többi tárgyával összhangban, a Hallstatt A periódus közepére keltezhetjük, tehát a legidősebb darabok közé sorolhatjuk. Az egyik (XII. t. 1.) kerek átmetszetű huzal alapján a nyolckorongos, nyolcas végződésű típusba, míg a másik (XII. t. 2) szögletes átmetszetű huzala miatt, a nyolcas huzal nélküli variáns közé sorolható. A díszített, megvastagodó tűszárak valószínűleg gömbfejű tűkhöz tartozhattak (XII. t. 14—15). Ilyen tűk a keletalpi területeken, Cseh-Morvaországban

T a Kárpát-medencében a Reinecke BD — Hallstatt Ai korszak emlékanyagában fordulnak elő [49]. Fiatalabb leletekből ismeretlenek. A Dunától keletre fekvő területekre nyugatról kerültek [50]. Észak-Magyarország területéről a ragályi és pétervásári raktárleletekből ismerünk, a tállyaival csaknem teljesen megegyező többszörösen duzzadt szárú tűket (XII. t. 5) [51]. Ezek a leletek a pilinyi kultúra hagyatékai, s a Hallstatt A periódus legelejére keltezhetőek. A lapos korongfejű tű, amelynek szárán gyakran kis kiugrások vannak (XII. t. 11), a Középső-Duna-medence nyugati felében volt a Reinecke BD — Hallstatt A periódusokban a viselet tartozéka [52]. Innen került át a Dunától keletre fekvő területekre, ahonnan Hallstatt A korszak leleteiből ismerjük [53]. A Felvidékről eddig csak a pilinyi kultúra leletanyagából kerültek elő orsófejű tűk (XII. t. 3). Észak-Jugoszláviában, ahova valószínűleg szintén a pilinyi fémművesség importdarabjaiként kerültek, Hallstatt A korú leletek tartozékai [54]. A tállyai leletben található egy övkapocs töredéke is (XII. t. 9). A Kárpátmedencében eddig hasonló alig került elő, annál gyakoribb Dél-Németországban és a keletalpi területeken a Reinecke BD — Hallstatt Ai korban [55]. Azok azonban nem szögletesek, hanem ovális, kör alakúak. Kelet-Magyarországon a tiszaszentimrei leletből került elő övkapocs, azonban az már a Hallstatt B korszakba tartozik [56]. A háromszög alakú csüngő (XII. t. 12) Erdély és a Tiszavidék jellemző ékszerformája a Reinecke BD — Hallstatt A[ periódusok alatt [57]. Dél- Németország területén is kerültek elő hasonló csüngők Hallstatt Ai korú leletekben. Azok nyilván a kárpátmedencei mintát utánozzák [58]. Ehhez a típushoz sorolhatjuk a tállyai lelet második, szokatlan formájú csüngőjét is (XII. t. 8). Némileg hasonlót Moldvából, a Noa kultúra népének hagyatékából ismerünk [59]. A duna-medencei későbronzkori — koravaskori bronzművesség általános, hosszú időn át készített termékei a bepödrött végű karikák (XI. t. 14, 17), gombok (XII. t. 16—19), különböző huzalgyűrűk (XII. t. 20—25), láncok (XII. t. 6), spirális huzalok (XIV. t. 11—12, XIII. t. 7—9), pitykék (XIV. t. 19—20), öntőrudak (VII. t. 16, 19), árak (VII. t. 20). A lemezdarabokról nem lehet megállapítani, hogy milyen tárgyak részei (VII. t. 15, VIII. t. 6, XIV. t. 13—18, 21—23). Nem tudjuk mire használhatták a VII. t. 18 és IX. t. 4.'számú tárgyat. Nem alkalmasak ezek tehát pontosabb kormeghatározásra. A tállyai lelet számos tárgya a pilinyi kultúra fémművességének terméke