A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

UJVÁRY Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken

FORRÁSOK ÉS KUTAK A ZEMPLÉNI HEGYVIDÉKEN 387 JEGYZETEK [1] Cs. Sebestyén Károly: A magyar gémeskút. Szegedi Füzetek, 1934. 57—68. 1. f2] Fehér Gyula: Kutak a Körös Kis-Sárrétjén. Ethn. XLIX. 1938. 175—185.1. Cikkem nyomdában volt, amikor megjelent: Szabó Ferenc: A szeghalmi kutak néprajzából. In: Sárréti írások (Szerk.: Miklya Jenő), Szeghalom, 1965. 81—100. 1. [3] Gönczi Ferenc: Göcseji kutak és hácskuk. Népr. Ért. VI. 1905. 6—11.1. uő.: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékéaiek és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 471—473. 1. [4] Dömötör Sándor: Újfajta hetési csigáskutak. Néprajzi Közlemények, IV. 1959. 1—2. sz. 252—254. 1. [5] Molnár István: Tavaszi „csorgó újítás" Gyalakuta községben. A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, Marosvásárhely, 1955. 77—82. 1. [6] Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete. Debrecen, 1914. 49—69., 147—150. 1. Í7] Tálasi István: Itatok és itatás a Kiskunságban. Népünk és Nyelvünk, VIII. 1936. 1. uő.: A kiskunsági pásztorkodás. Budapest, 1936. 130. 1. [8] Pl. Luby Margit: Fogyó legelőkön. Bp. é. n. 32—35. 1.; Tálasi István: A bakonyi pásztorkodás. Ethn. L. 1939. 19. 1.; Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp. 1959. 157—158. 1. [9] Pl. Deák Geyza: Az Ungvármegyei Tiszahát népi építkezése és művészete. Népr. Ért. XI. 1910. 192. 1.; Pálos Ede: A Rábaköz és Győr vidékének népművészete. Népr. Ért. XII. 1911. 160. 1.; Szabó Imre: A dévai csángó-székely telepesek lakása és lakberendezése. Népr. Ért. IV. 1903. 221. 1.; Györffy István: A házak építésének regulája 1802-ből. Ethn. XLIX. 1938. 240. 1.; Hofer Tamás: Csűrök és istállók a falun kívül. Ethn. LXVIII. 1957. 402. 1.; Barabás Jenő: Népi építkezés Hódmezővásárhelyen. Ethn. LXV. 1954. 478. 1.; Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. Műveltség és Hagyomány, I—

II. 1960. 80. 1. Területünkkel összefüggésben. 1. Szolnoky Lajos: Az udvar építményei Vajdácskán. Ethn. LXVII. 1956. 619—621. 1. [10] Pl. Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó. Bp. 1893. 35. 1.; Márkus Mihály: A Bokortanyák népe. Bp. 1943. 232—233. 1. Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp. 1961. 416. 1. Vámszer Géza: Szakadat, Kolozsvár, 1940. 103. 1.; Kiss Lajos: A szegény emberek élete. Bp. 1955. 172—173. 1.; Lázár István: Alsófehér vármegye magyar népe. In: Alsófehér vármegye néprajza. Nagyenyed, 1899. 487. 1.; Dömötör Sándor: Adatok Vas megye néprajzához. In: Vas megye. Szombathely, 1958. 37—38. 1. íll] PL Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. 158—163. 1.; Fél Edit: A társaságban végzett munkák Martoson. Népr. Ért. XXXII. 1940. 367—369. 1.; A vízhordással összefüggésben: Sándor Gábor: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei: Kolozsvár, 1942. 15—16. 1.; Sz. Morvay Judit: A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában. Népr. Ért. XXXVII. 1955. 56—57. 1.; Hofer Tamás: „Csúsztató" Nógrádból. Népr. Ért. XXXIX. 1957. 291.; Sándor Mihályné: Adatok a berettyóújfalui vízhordáshoz. Ethn. LXXIII. 1962. 462—464. 1. 112] Wakarelski Christo: Brunnen und Wasserleitungen in Bulgarien. Folk-Liv, 1939. 5—43. 1. {13] Korén Vlasta: Öskrba z vodo in oblíke vodnjakov v Prekmurju. Slovenski Etnograf, XV. 1962. 85—99. 1. 414] Jefábek Richárd: Starsi zpűsovy získáváni vody a úprava vodních zridel na Valassku. Cesky lid, XLV. 1958. 163—170. 1. 115] Plessingerová Alena: Získáváni a uzívání vody ve slovenskych obcích pod Javorniky. Cesky lid, L. 1963. 193—205. 1. [16] liank Gustav: Eesti küla veevarustusest ja kaevut-pidest. Eesti Raha Muuseumi Aastraamat, XI. 1937. 83—119. 1. [17] Erixon Sigurd: Om Brunna. Fataburen. Stockholm, 1930. 172—217. 1. [18] Giese Wilhelm: Über portugiesische Brunnen. Wörter und Sachen. Kulturhístorische Zeitschrift für Sprach- und Sachforschung, XI. 1928. 65—73. 1. [IS] Weiser-All Lily: Wasbaering i Norge. Oslo, 1953. [20] Rein Berihold: Der Brunnen im Volksleben. München, 1912. 25