A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

UJVÁRY Zoltán: Források és kutak a zempléni hegyvidéken

FOKPiÁSOK ÉS KUTAK A ZEMPLÉNI HEGYVIDÉKEN 377 9. kép. Tetős horgaskút. Vágáshuta egybe van építve. Minden oldalról zárt építmény, egyik oldalán ajtó szolgál a nyílás elzárására. A vízhúzó szerkezet aránylag egyszerű. A korba a nyéllel a henger forgatását szolgálja s megkönnyíti a hengerre nehezedő veder felhúzását. Lényegében ugyanazt a szerepet tölti be mint a hasonló formájú és szerkezetű kerek eskutaknál a kerék. A korbáskutaknál rendszerint egy járomfán nyugszik az egész szerkezet és a tetőzet. Azonban helyezhetnek egymásra több járomfát is, ily módon a hengertartó oszlop ezekbe beágyazva szilárdabban áll. Feltűnő, hogy Makkoshotykán, Hercegkúton a korbáskutak tetőzettel nincsenek ellátva. A kút nyílását körülfogó kávára helyezik a rámát, amely a nyílást 80—-100 cm magasan fogja körül. Hasonlókat találunk Kis- és Nagyhután, elvétve Kovácsvágáson is. Kovácsvágáson a korbáskutak járomfái a sarkakon egymásba vannak erősítve, csapolva. A kötési módok hasonlítanak, illetőleg egyeznek a boronafalú építmények kötési módjával (12. kép). A felhúzó szerkezet tölgyfából vagy akácfából készül, mesterember készíti. A henger a lánc vagy a drótkötél súrlódása miatt erős kopásnak van kitéve. Éppen ezért a hengert mindenképpen keményfából faragják. Lehetőleg a hengerállványt is keményfából készítik, ugyanis a henger forgatásával erős súrlódás éri