A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KOMÁROMI József: A Pataky–Gerga társasszerződés 1778-ból

294 KOMAKOMY JÓZSEF A Pataki—Gerga szerződés és lebonyolítása Merőben más képet kapunk Miskolcról éppen száz év leforgása után 1778ban az ismertetésünk tárgyául szolgáló Pataky—Gerga-f éle üzleti társasszerződés és végrendelet családi lebonyolítását végrehajtó üzleti könyvből. A fejlődés, amely e száz évben van, nem egy évszázad egyenletes emelkedését mutatja. Ebből a száz évből — mint azt láthatjuk a várostörténet egyéb fejezeteiből — csupán az utolsó harmadot fogadhatjuk el olyan fejlődési periódusnak, ahol a gazdasági tényezők valóban alapot teremtenek egy szélesebb városfejlődési fejezetnek. Nem kétséges, hogy ennek Miskolcon is, mint számtalan más magyar városban, a görög kereskedők a mozgató erői. A szakértelem, a piac felvevőképességének tágítása, a piacok kikutatása, az üzletszervezés és a bonyolultabb tőkemanipuláció náluk jelentkezik elsősorban. És ennek a száz év utolsó harmadának a végén, 1778-ban jelenik meg dokumentumával a két gazdag görög, Pataky György és Gerga György, hogy a tőkemanipuláció egyik pregnáns példáját mutassa. Ahogyan ezt a társasszerződést és a végrendeletet már az előző cikkemben ismertettem szó szerint, abból kitűnik, hogy a Gerga György és Pataky György által létrejött társas üzleti szerződés további lebonyolításába közbelépett Gerga Györgynek a szerződés megkötése után nyolc hónapra, Lublinban bekövetkezett halála. Pataky György a társas üzleti szerződés megkötése, 1778. márc. 1. után először is rögtön felfekteti azokat az adósságokat, amelyek nem terhelik az új négyes társascég két új tagját. Ez az elszámolás e banki pontosságú üzleti könyvnek az első fejezete. A második részben feljegyzi azokat az adósságokat és terheket, amelyek a két új társsal egyetemben az egész societas közös elszámolását érintik. A harmadik részben azokat a kiadásokat rögzíti, amelyekkei Gerga György még haláláig személyesen sáfárkodott, míg a negyedik részben az elhalt Gerga György üzleti tőkéjére vonatkozó teljes elszámolást és kiadásokat jegyzi fel. Nézzük most fejezetei sorrendjében az egyes elszámolási műveleteket, úgy ahogy az a könyvből kiderül. Mint említettem, az anyagot döntően forrásmunka minőségben közlöm. Ezért kérem az olvasót, hogy a tételek korabeli stiláris nehézségeit nézze el, a szakkutatót pedig arra kérem, hogy a néhol összevont vagy elhagyott tételek miatt, amelyek még nehézkesebbé tették volna e közlést, esetleg nézzen utána a kisebb jelentőségű, de más vonatkozásban még érdekes anyagnak. Az üzleti könyv a miskolci múzeumban megtalálható [9]. * Első rész: „Imé feljegyzem azon elveszett s csak az megholt Gyerga György JJramat s engem Pattaky Györgyöt (sic) illető Adósságokat melyekből Gyerga Ádám és Peszkár Athanáziusz semmi részt nem vésznek: Ab Anno Rhft kr. Bülcsföldi Márton diósgyőri kulcsár 1773 182.02 | Ezen processusra tett költség 1767 20.—