A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KOMÁROMI József: A Pataky–Gerga társasszerződés 1778-ból

292 KOMAROMY JÖZSEB kriptajogban 500 frt-ot fizet le. Sírhelye egyébként az avasi templomban van és sírtáblája, címerével ma eredeti helyéről a templom falában lett elhelyezve. * A nemesi családi vagyonok növelésében és szaporításában a XVII. század közepén mutatkozik lehetőség, azután a kuruc szabadságmozgalmak után, amikor a politikai viszonyok hirtelen változása is lehetővé teszi a birtokszerzést. Ez a két megjelölt időszak olyan Miskolcon, amikor a vagyonszerzés lehetőségének stimulánsai jelentkeznek. Figyelemre méltó az első időszakban, amely bár a török hódoltsági korba esik, hogy az egyik legbefolyásosabb rangot kivívó Dőry András megépíti azt az emeletes házát, amely jelenleg a Rákóczi utca 2. számot viseli. Merész elhatározás ez és merészsége azt bizonyítja, hogy volt egy időszakasz e korban Miskolcon, amikor a pénz- és vagyonszaporítás perspektívákat engedett meg magának. Képzeljük el: a török szomszédság ellenére kifizetődőnek látszik a városban egy olyan ház megépítése, aminek a jövedelmezősége a ház földszintjén 12—13 bérbeadható bolthelyiséggel, emeletén pedig ezt megközelítő helyiségszámmal bír. Ez az első üzletház Miskolcon, amely ma is fennáll. Ugyanakkor a városban még ez az első emeletes ház abban az időben, amikor az 1544-es első török becsapás után következő pusztítások nyomai romba döntötték például a mai főutcái 11— 21. számú kis gótikus lakóházak egész sorát: a tapolcai apátság—Szabó Gergely —A Boldogságos Szűz alapítvány—Barla Márton—Szt. Mihály Kápolna—Olajos Gergely—Plébánosház—Szűcs János szilárd üzlet- és üzemi házait és azon Dőry András vállalkozásáig csupán provizórikus állagú patics-üzletházak épülhettek. A Dőry-háznak közelebbről meghatározható építési ideje nincs meg. Megléte az 1662. évi törökadó-lajstrornból analizálható ki először. De ha ezt ante quem-dátumnak vesszük, akkor azokban a politikai és gazdasági viszonyokban kereshetjük, amelyek ezt az időszakaszt bizonyos mértékig jellemezték. III. Ferdinánd (1637—1657) húszéves uralma, II. Rákóczi György fejedelemmé választása, a konszolidáltabb erdélyi viszonyok, a marha-kereskedelemnek a Kayserliche Ochsenhandlung társasággal létrejövő struktúra-változása, a svéd— lengyel háborúk magyarországi szállítási lehetőségei, Eger 1592-es eleste után bekövetkező szomszédi viszony a hódoltsági terület határán, bizonyos, hogy egyes nagy pénztőkével rendelkező nemesi birtokosban és tőzsérben távlatokat csillantottak fel. A kassai egyetem alapítása 1657-ben is ezt a békésnek tetsző perspektívát engedi meg. Más kérdés persze, hogy ez a perspektíva Miskolcon például hogyan dől meg 1666-tól Wesselényi Ferenc összeesküvése, az 1670. évi felvidéki felkelés, 1671ben ötezer magyar végvári katona elbocsájtása, Ampringen gubernátorsága. a kurucok szereplése, 1678-ban Thököly Imre felvidéki hadjárata által okozott új helyzetben. 1678-ban Miskolc ismét fokozottabb mértékben őrlődik a török, a császári csapatok, a kóborló hajdúk és kurucok csapásai között. Ezt a város számadáskönyve színes, izgalmas és csupán a tényeket szűkszavúan rögzítő szavai igazolják. A városnak „kapui" vannak. Ennek őrzésére kisebb „salvagardiákat" szer-