A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KOMÁROMI József: A Pataky–Gerga társasszerződés 1778-ból

KOMAEOMY JÓZSEF 1697 1700 1712 1716 5.133 2.337 585 489 2.189 1.432 255 248 694 1.215 88 185 2.336 729 623 39 2 — 2 5 — — 2 — * A XVII. századvégi nagy- és magánbirtokos viszonyok, hozzá az 1711. évi politikai események visszahatásai, az utána következő nagyobb ütemű császári gyarmatosító rendszer, az ezzel összefonódott protekcionizmus nagyobb mozgást idézett elő a megyei nemesség soraiban. A nemesi demográfiai hullám a XVIII. század folyamán állandó emelkedésben van, olyannyira, hogy a József császári népszámlálás szerint csupán a férfi-nemesek száma eléri az 1958 főt Miskolc 14.179 főnyi lakosából, 1786-ban. A XVII. század nagy vagyonszerző nemeseiből a Dőryek, Bük-ok, Borsyak és a Szepessyek maradtak meg a következő századra Miskolc társadalmában. Részben továbbnövelve vagyonukat, és báróságot, grófságot szerezve. Míg pl. a gazdag Boldizsár—Balla-család rövid tündöklés után lesüllyedt [4]. A XVIII. század első negyedében egyre fokozódó nemesi beköltözés újabb nemesi vagyonszerzők neveit emeli ki a város társadalmából. Az újabbak — megtartva sok esetben a megyei birtokon maradt kúriájukat — a város életében két-három-négy generáció tartamára visznek társadalmi és gazdasági szerepet. Ilyenek a Vay-, Almássy-, Máriássy-, Rácz- [5], Melczer-, Szathmári-Király, Szemere-, Vadnay-, Ragályi-, Diószeghy-, Szontagh- és Steinicher-családok. Ök több-kevesebb pénztőkével rendelkeznek, majorságot tartanak kisebb-nagyobb környéki birtokukon. Ezek hálózata nemegyszer nemcsak Borsod, hanem Abaúj, Gömör és Zemplén megyére is kiterjed. Nagy befolyású honoráciorok, hivatali hatalmukat újabb szerzésekre használják fel, a bécsi udvarnál összeköttetéseket építenek ki maguknak; Náluk jön létre a tőke keletkezésének történelmi előfeltételeként, hogy kezükben bizonyos pénzösszeg halmozódjék fel. Robotmunkán alapuló gazdaságukban birtokszerzéseikkel földdel látják el a termelőt, sok esetben igával, termelési eszközökkel is. A fejlődés határvonalán állanak úgy, hogy a közvetlen termelő erőket még nem fosztják meg termelési eszközeiktől és még nem sajátítják ki a parasztságot. De a folyamatnak ez a szakasza már a tőkés termelési rend felé mutat. Náluk indul meg az eredeti tőkefelhalmozás, sőt — mint egyéb példák: a hatvani Grassalkovich-féle textilmanufaktúra, a gácsi Forgách János-féle gyapjúszövet-manufaktúra mutatják — a manufaktúrák létrejötte is. Borsodban az üvegfúvók és kőedénygyártás indulása is. Készpénztőkés nemesek társulnak be 8000 arany erejéig 1769 körül Fazola Henrik vasolvasztójába [6]. Nézzük végig példának a Miskolcon oly nagy és befolyásos szerepet játszó Szepessy-család rövid életrajzát. Ez a család 1541-ben Buda elestének idejétől, otthagyva Buda-környéki birtokait, Eger várába menekül. Szepessy Miklós és Mátyás ekkor szerzi meg a Tisza menti Négyes falut. Eger ostroma után (1552) a család egy része a Debrecen melárpa, kassai köböl zab, kassai köböl köles, kassai köböl méhek, rajok száma pálinkafőző üstök száma sörházak száma